Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


4-5-6

2011.01.08

 Fúj a szél. De nem. Ez nem szél. Ez valami más. Szellő. Igen. Ez a legmegfelelőbb szó erre. Süt a nap. A tenger hullámainak halk morajlását egyre erősebben lehet hallani. Pont úgy, ahogy a szellő is erősödik. A hullámok lecsitultak, de nemsokára megint feltámadnak. Hőseink járását alig lehet hallani. Inkább a nevetésük okoz kisebb zajt. 
- Mi a véleményed róluk? - kérdezte Ino Sakurát.
- Jófejek - adta meg a rövid választ. Szőke barátnője unottan nézett rá. 
- Ennyi? - kérdezte.
- Ennyi nem elég? - vágott vissza Sakura nevetve.
- Nem - válaszolta Ino, miközben barátait nézte elöl.
- Fejtsem ki a véleményem irántuk? - kérdezte a rózsaszín hajú. A Yamanaka bólintott, nem bocsátkozott magyarázatba. Sakura is nézte Ino barátait. Legalább is csak úgy tett.
- Naruto egy idióta tökkel ütött. A csajok olyanok, mint te. Gaara egy nagyképű nőcsábász srác, aki nagyon jól illik hozzád - itt ránevetett elvörösödött barátnőjére. - Sasuke meg egy öntelt egoista barom - fejtette ki. Ino ránézett. Mégis honnan veszi ezt a sok sületlenséget, hisz alig ismeri őket! - gondolta elképedten.
- De azért helyes, nem? - kérdezte vigyorogva. Sakura ránézett. Valamit észre vett Inón. A szemében. Egy kis ravasz csillogás. De hogyan? És miért? Sakurának nem kellett válasz. Egyből tudta, mit jelent. Elég jól ismerte ahhoz a lányt. Ravaszság, kacérság, sunyiság. És az utolsó hozzávaló a főzethez: " Hidd el Sakura Haruno. Mindenképp összehozlak Sasukéval."
- Tudom mire készülsz. Felejtsd el! - jelentette ki elszánt hévvel a lány. Ino csalódottan lehajtotta a fejét.
- "Nem fogom feladni" - határozta el. Észre sem vették, hogy már odaértek a házhoz. Egy hatalmas, három emeletes, családi ház volt, barackszínű falakkal. A kertje hatalmas volt, akárcsak a benne elhelyezett medence. Sakura kinyitotta a kaput, és beengedte vendégeit. A fehér köveken járva, különböző bokrok között, elértek a házhoz. Hatalmas ajtaja volt, elég sok zárral. De Sakura csak egyet nyitott ki, méghozzá azt amelyik a legeldugottabb helyen volt. Nyilván a betörés elkerülését segítette. Ino-ék bementek a házba. Fantasztikus volt. A falon fényképek, festmények és egyéb képek lógtak. A falak egészen világos barnára, sárgára, zöldre és rózsaszínűre voltak festve. Felfelé két emelet helyezkedett el. A Haruno intett, hogy menjenek fel. Az első emeleten három szoba volt, mindegyik egy-egy fürdővel. A másodikon is volt két szoba, szintén fürdővel. A szobák belülről gyönyörűek voltak. Mindegyikben egy hatalmas franciaágy terpeszkedett. Nem hiányozhatott a szobából, a növények, a képek, a két éjjeli szekrény és a ruhás szekrény. (A ti képzeletetekre bízom a szoba elrendezését! :P) Sakura megállt. Szembe fordult vendégeivel, majd magyarázott. 
- Öt szoba van, mindegyik egy-egy francia ággyal és egyéb dologgal. Válasszatok szobát. Jó lesz? - mosolygott.
- Tökéletes - suttogta Temari.
- Ez a nyár se lesz unalmas - nevetett Tenten.
- Főleg így együtt - mondta Gaara.
- Ha Narutóval leszünk egy házban, akkor tető se lesz a fejünk felett - mosolygott Hinata.
- Nem én tehetek róla, hogy Neji állandóan ver - mentegetőzött a fiú.
- Soha nem is vertelek meg. De ha akarod akkor szívesen megverlek. Hinatával kapcsolatban sem verhetlek meg, mert az ő dolga, hogy kivel jár. Csak akkor verlek meg, ha bántalmazod. De tudom, hogy nem fogod. Személyesen semmi bajom sincsen veled - mondta Neji egy vállrándítás kísérletében. Naruto kifújta a levegőt, amit addig visszatartott. 
- Nem is járunk! - kiáltotta el magát Naruto kíséretében Hinata. Mindkettő arca lángvörös volt.
- Köhh.. Köhh - köszörülte meg a torkát, az addig csendben lévő Sakura.
- Én most elmegyek boltba valami nasiért - indult el. 
- Piát is hozz! - indultak el Sakura után. A lány megállt. Ördögi vigyor terült el az arcán, de maga sem tudta, hogy miért.
- Alkoholosat, vagy alkohol menteset? - kérdezte. 
- Alkohol menteset. Nem lenne jó már az első nap berugni - adta meg a választ Sasuke. 
- Kellemetlen lenne - indult el Shikamaru is, aki eddig a falnak támaszkodva nézte a felhőket, a folyosó végén lévő ablakból. Sakura felvonta a szemöldökét, majd elindult. A többiek is így tettek.
- Mit mondott? - kérdezte Tenten, miután leértek a nappaliba. Mindenki elterült a kanapékon.
- Ki mit mondott? - kérdezte Naruto.
- Ino megkérdezte Sakurát, hogy mit gondol rólunk - adta meg a magyarázatot Hinata és Tenten. A fiúk bólintottak, majd hallgatták Ino-t. 
- Jófejnek tart titeket, a lányokat majdnem olyannak, mint én. Szerinte Naruto egy idióta tökkel ütött...
- Milyen igaza van! - vigyorgott Sasuke. Narutótól egy grimaszt kapott csak. 
- Gaarát egy nagyképű nőcsábásznak tartja. Ennyi - vonta meg a vállát. Naruto közelebb hajolt hozzá.
- Sasukéról mit gondolt? - kérdezte, mire az említettől kapott egy gyilkos pillantást.
- Sejtettem, hogy ezt mondja - sóhajtott.
- Mit? - kérdezte Gaara. Ino ránézett.
- Azt mondta, hogy Sasuke egy öntelt, egoista barom - válaszolta. Megint megcsillant az a fény a szemében. De a csak barátnői értették. Gonosz vigyor terült el az arcukon. 
- Milyen igaza van - nevetett Naruto. Sasuke nem reagált. Csak nézett előre. Semmit nem értett. 
- "Szóval mégse olyan, mint a többi" - mosolygott.
- Meg kéne beszélni, hogy ki kivel aludjon - törte meg a csendet Tenten. 
- Szerintem az lenne a legjobb, ha egy fiú egy lánnyal aludna - jelentette ki Naruto, azzal rákacsintott Hinatára. A lány elpirult.
- Oké! - szólalt meg Ino. - Te és Hinata remekül meglesztek egy szobában.
- Remek ötlet. Te viszont Gaarával kerülsz egy szobába, azon belül egy ágyba, azon belül ... inkább nem mondom hova - nevetett, mire Ino villámló szemekkel jelezte, hogy most itt a vég. Mielőtt még megfojthatta volna, Gaara szólalt meg. 
- Én benne vagyok. - Azzal átkarolta Inót, és bíztatóan rámosolygott.
- Shikamaru Temarival lesz - jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Tenten. Barátnője mérgesen, de egy kevéske boldogsággal nézett barátnőjére. 
- Elpirultál! - nevetett Neji.
- Akkor ti is egy szobába kerültök! - vigyorgott rákvörös fejjel Shikamaru. 
- Oké - mondta egyszerre Neji és Tenten, a társaság nem kis bámulatára.
- És Sakura? - törte meg a csendet Hinata.
- Ő Sasukéval lesz egy szobában - mondta Naruto úgy, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. - Ugye Sasuke? 
- Aha - vigyorgott a fiú. Barátai megütközve néztek rá.
- Ezt most komolyan mondtad? - kérdezték tőle.
- A lehető legkomolyabban. Nem csak ti akarjátok elérni - mondta még mindig ugyanazzal a vigyorral. A fiúk nem értették, de a lányok igen. Kajánul elmosolyodtak. 
- "Sasuke megbolondult. De legalább könnyebb lesz a tervet megoldani. Már csak Sakurát kell megpuhítani" - gondolkodott Ino.
- És ha megjön Sakura mit csinálunk? - kérdezte Shikamaru. A többiek tehetetlenül megrázták a vállukat. 
- Üvegezünk!! - kiáltotta Tenten.


- Üvegezünk! - kiáltott fel Tenten. 
- Kizárt dolog - csapott az asztalra Ino. Mindent elfogadtak, de üvegezést nem. Több ok is volt rá. 1. Unalmas (már akinek) Naruto mindig ezt mondja. Mint mindig.
- Miért? - kérdezett vissza makacsul Naruto.
- Azért mert unalmas - vágta rá Hinata. 
- Már akinek - dünnyögte. Ino ravaszul elmosolyodott. 2. ok: A fiúkkal nem érdemes játszani, mert olyan perverzek, hogy az már undorító.
- De ha Naruto mond feladatot, akkor izgalmas - vetette oda Neji. 3. ok: Naruto csak egy feladatot tud mondani: Smárolj! 
- De Naruto csak smárolni tud - háborodott fel Temari. 4. ok: ööö.... Naruto még azt se tud. Na jó, ez csak vicc volt. 4/a ok: Ez a fiú, csak magyarázkodni tud, ami miatt majdnem, hangsúlyozom MAJDNEM, mindig neki van igaza. 
- Nem is!! Elég sok mindent tudok - fonta karba a karjait. 4/b : Most jönnek a nők: Aha, persze.
- Aha, persze. Tudsz hülyéskedni, idiótán viselkedni stb. - mondta Ino. A szőke csak egy grimaszt vágott a fejéhez. 
- És ha dobókockával játszanánk? - nézett reménykedve. 
- Azt, hogy csinálod, te bolond? - vonta fel a szemöldökét Sasuke. Ja igen, az 5. ok: Az egész játékból, csak egy újabb idióta ötlet lesz. 
- Úgy, hogyha dob valaki, akkor annyiszor vágja kupán Narutót, ahányast dob - vonta meg a vállát Gaara. Míg a többiek nevettek, Naruto csak dühösen nézte Gaarát.
- Ez kellemetlen - sóhajtott Shikamaru, amikor abba hagyták a nevetést. Még egy darabig ültek, osztottak, szoroztak, de ötlet még sehol. Napirendet már készítettek: 
- Reggeli
- Tévé
- Beszélgetés
- Ebéd
- Verjük meg, azt aki épp kéznél van. 
- Tartsunk kiselőadást arról, hogy a verekedés káros az az egészségre.
- Tanuljunk Sakurától szöfözni!
- ööö.... fiúk ülnek, lányok shoppingolnak
- vacsora egy étteremben, de előtte öltözés
- valami szórakoztató program
- alvás
Ezek közül igazán egyiket sem hajtották végre, de nem napirendből kell megtudniuk, amit tudni akarnak. Eddig inkább csak ültek, és várták, hogy Sakura megjöjjön. 
Tíz perc is eltelt, Sakura csomagokkal cipekedve botorkál be a nappaliba. Sasuke egy ugrással ott termett, és segített behozni a cuccokat.
- Köszi - mondta Sakura, majd rámosolygott a fiúra.
- "Az a mosoly.." - gondolta Sasuke, majd azt vette észre, hogy Sakura aggódva áll előtte, és rázogatja.
- Hé, Sasuke jól vagy? - kérdezte. Sasuke megrázta a fejét, de nem azért, mert nemet akart ezzel mondani. 
- Akkor jó - suttogta a lány, majd hátat fordítva neki, fogta a csomagokat, és bement a konyhába. 
- Sasuke, minden rendben? Annyira elbambultál, hogy azt hittük valami rohamod van. Csak épp nem rángatózási - szólalt meg Temari. 
- Persze. Jól vagyok - ült le az egyik fotel karfájára a fiú. 
- Tetszik neked - állapította meg Gaara néhány perc múlva. 
- Ehhez ennyit kellett gondolkodnod? Sajnálom, de hiába, ez nem jött össze - választolta, majd a konyha felé nézett, ahol egy rószaszín hajú lány csinált épp valamit. 
- De igaza van. Most is őt nézed - mondta Ino, miután visszanézett Sasukéra, a konyha felől. Sasuke rák piros lett. Össze-vissza kapkodta a tekintetét barátai között, majd megadva magát beledőlt a fotelbe. Barátai diadalittasan összenéztek. Eközben Sakura belépett a nappaliba. Minden szem rászegeződött, majd megunva ezt, megszólalt.
- A süti mingyárt kész, remélem kitaláltátok, hogy mit csinálunk - vonta fel a szemöldökét. Újdonsult baráti megrázták a fejüket.
- Üvegezünk - felelte Naruto. 
- Naruto. Azt már ezerszer megbeszéltük, hogy nem fogunk üvegezni. Ennyi erővel fogócskázhatnánk is - mondta Neji.
- Akkor? - kérdezte Hinata. Sakura az órára nézett. Fél hét. Milyen gyorsan repül az idő. Hát persze. Ennek is így kell mennie. 
- Fél hét van. Ma hétkor zár a strand. Akkor lemegyünk oda. Jó? - jelentette ki Sakura. 
- De hát ha hétkor zár, akkor mért nem most megyünk? - kérdezte barátaira nézve Tenten. 
- Mert el kell készülnie a sütinek, azt megesszük, és mégis csak jobb olyankor lennt lenni a strandon, mint most, amikor dugig van - válaszolta könnyedén a lányt. Nem volt értelme vitatkozni. Elvégre mindenki le ment volna már korábban is, de most még jobb. 
Kész lett a süti. Sakura kókuszkockákat csinált, mert az viszonylag egyszerű, és gyorsan kész van. Ráöntötte a csokit, majd belepte kókusszal és jóízűen ették.
- Ez fantasztikus Sakura. Hol tanultál meg ilyen jól sütni? - kérdezte Naruto.
- Anyukámtól - válaszolta a lány. 
- Jó feleség lenne mi, Sasuke? - lökte oldalba Gaara Sasuke-t. 
- Kabbe Gaara. Mi a helyzet Inóval? - kérezte sármos mosollya. A vöröst meglepte a kérdés.
- Mire gondolsz? - kérdezte értetlenkedve. 
- Látszik, hogy imádjátok egymást. Miért nem mondod meg neki? 
- És te miért nem mondod meg Sakurának, hogy belezúgtál?
- Még nincs itt az ideje - válaszolta, de aztán egyből rá jött, hogy mi is csúszott ki a száján. 
- Szóval mégis helyes a következtetésem. Bocs, haver, elárultad magad - mosolygott kajánul. 
- Miről folyik a csevely fiúk? - kérdezte Temari. A két fiú összerezzent ijedtében. Ránéztek a lányra, akinek az arcán látható volt, hogy csak az őszinteség vezényelte őt. 
- "Mindent hallott " - futott át a gondolat Sasuke és Gaara agyán. 
- Semmiről, semmiről - mentette ki barátját Gaara.
- Nem jó hazugság, mindent hallottam. De bízhattok bennem, nem fog eljárni a szám - mosolygott. Lassan, az összes süti elfogyott, hála Narutónak. Sakura indítványozta, hogy fogjanak pár cuccot, mert lassan zár a strand. Barátai elszaladtak a csomagokért, és már mentek is a strandra. Ino ránézett az órájára. Hét óra. Zár a strand. Már látták is, ahogy az emberek hagyják el a strandot. Bebújtak a bokor mögé, nehogy a tulaj észrevegye őket, amikor besurranának. Szerencsére már ő is messze járt. A tíz fős társaság halk léptekkel elindult a rács felé, majd bakot tartva egymásnak, átmásztak a kapun. 
- Igazából nem ide akartalak titeket hozni - fordult a társasághoz Sakura. Kilenc elkerekedett szem nézett rá. 
- Hát akkor hova? - kérdezte Neji. 
- Csak innen fogunk elmenni oda. Ahhoz viszont, fogjatok egy kajakot, evezőket, és egy szörf deszkát. Vagyis mindenkinél legyen minden. Csak kajak ne. Egyenlőre - mondta.
- Mi akarsz csinálni? - kérdezte Tenten. Sakura eleresztette ezt a füle mellett, mert mingyárt válaszol erre a kérdésre.
- Rendeződjetek párba! - utasította a csoportot. Mindenki mindenkire nézett.
- Szerintem egy fiú egy lánnyal legyen - mondta Hinata.
- Szuper! Én veled leszek - karolta át a vállát Naruto. Hinata feje tűz pirosra váltott. 
- Igen, szerintem is ez jó ötlet. Tökéletesen passzoltok egymáshoz - nevetett Ino. 
- De te meg Gaarával kerülsz egy kajakba, és ne is jusson eszedbe vitatkozni - szólt ellentmondást nem tűrő hangon Tenten. 
- Tenten!! - rivallt rá barátnőjére Ino.
- Szerintem ez jó ötlet - idézte, nem teljes pontossággal Gaara, azzal átkarolta a vörös arcú szőke vállát. - De akkor, te pedig Nejivel leszel - fordult Tenten-hez.
- Oké - vágta rá a két említett, barátaik nem kisebb csodálkozására. 
- Neked már csak Shikamaru jutott párnak - jelentette ki Naruto.
- Nekem nyolc - válaszolták, de mindketten természetesen ugyanaz az unalmas elvörösödés jutott, mint mindenki másnak.
- És Sasuke? - kérdezte Ino. 
- Ő Sakurával lesz - jelentette ki Naruto úgy, minta ez a világ legtermészetesebb dolga lenne. - Igaz Sasuke? 
- Aha - vigyorogta sármosan. 
- Ezt most komolyan mondtad, vagy csak vicceltél? - kérdezte Neji csodálkozva.
- A lehető legkomolyabban - felelte tényleg komolyan a fiú. Barátai összenéztek. 
- Juj - sóhajtottak. Ino ránézett barátnőjére. Ledermedve állt, meg se bírt szólalni. De az arca változatlanul, neki is piros volt. A szőke elmosolyodott. 
- Na, akkor megyünk? - szólalt meg hirtelen Temari, mire Ino lekapta tekintetét Sakuráról, Sakura Sasukéról, Sasuke Sakuráról. Fogták az evezőket és a szörf deszkákat, majd nagy nehezen kényelembe helyezkedve, elindultak. Ez az út sem telt el unalmasan. Mindenki Sakurát kérdezgette, hogy hova mennek, de ő nem válaszolt.
- Hé, Sakura! Ki volt az a srác, akivel a parton ölelgettétek egymást? - kérdezte Tenten. Sakurán átsuhant a döbbenet.
- A neve Sasori, és nem ölelgettük egymást - felelte. A hangjából rá lehetett jönni, hogy nincs semmi köztük, bár az egyik fél oldaláról ez nem így van. Ezt Sakura is tudta, bár nem fogalkozott vele.
- Csak azért, mert Sasuke féltékeny volt - kiabálta Tenten. Az említett hirtelen felkapta a fejét és gonosz pillantást vetett a lányra. 
- Ez nem is igaz - kiáltott vissza. 
- Nincs köztünk semmi. Csak barátok vagyunk. De megnyugodhatsz Sasuke. Még szabad vagyok - kacsintott a mögötte ülő fiúra. Miután visszafordult elégedett mosoly ült ki az arcára. 
- Ott vagyunk már? - kérdezte Naruto. 
- Még nem! - kiáltotta vissza Sakura. Az a hely amit a lány kinézett, tényleg eléggé messze volt. 
- És most? - kérdezte tíz perc múlva, ismét Naruto.
- Még most sem - vetette oda ingerülten Sakura.
- És most?
- Mostmár igen.
- Tényleg?
- Igen.
- Hé!!
- Mivan? 
- Azt kellett volna mondanod, hogy nem! Azért mert a Shrek-ben is ez volt - kiáltotta a szőke fiú. Mindenki megforgatta a szemét. Mármint nem Naruto-ét, hanem a sajátjukat. Hinata viszont jót kuncogott. Elértek a parthoz, ahol hatalmas sziklák emelkedtek ki a földből. Kiszáltak a kajakokból, és elindultak. A hely hatalmas volt, csomó pálmafa állt ott. 
- Gyertek utánam! - mondta Sakura. Elindultak a sziklák felé, majd Sakura egy kis lyukon lecsúszott. 
- Hé, Sakura! - kiáltotta Tenten. 
- Muszáj folyton azt mondanotok, hogy hé, Sakura? Gyertek le! - kiáltotta egy kissé ingerülten. A többiek megvonták a vállukat, és utána csúsztak. A barlagba beérve egy kisebb forrás tárult a szemük elé. Csillogás visszavetődött a barlang plafonjára. Égszín kék csillogás volt ez, talán egy kicsit sötétebb. A barlang falán megvilágított cseppkövek ember formájukkal, mintha nézték volna a jövevényeket. 
- Ez gyönyörű - suttogta álmuldozva Hinata. Sakurának csipogott az órája, ami a karjára volt felhelyezve. Intett barátainak, hogy kövessék. Lassan, egyre mélyebbre lépett be a forrásba, de azt már apró tónak is lehetett nevezni. 
- Gyertek! - mondta Sakura, ugyanis látta, hogy baráti meg se mozdulnak. Elégedetten nyugtázta, hogy második hívására jöttek után. Átúsztak néhány fal alatt, mígnem Sakura elkezdett kifelé menni a vízből. Mostmár felfelé másztak. Gyorsan mentek, hisz a szikla amúgy is eléggé magas volt. Miután kiértek csodás látvány fogadta őket. Pont naplemente volt. Előttük nem volt más, csak az óceán. 
- Innen lehet legjobban látni a naplementét. Azt már egyszer lefestettem - magyarázta Sakura. Leültek a sziklákra, és beszélgettek. Kicsit odébb Sakura két szép smaragdzöld szemével járatta a tekintetét a tájon. Azt is alig vette észre, hogy leült mellé valaki.
- Szép ez a hely. Mindig ide jársz ki? - kérdezte a fiú. 
- Igen. Csak akkor nem kajakkal, hanem szörfdeszkával - válaszolta a lány. Néma csönd következett.
- Igaz? - szólalt meg hirtelen a fiú. Sakura belenézett ébenfekete szemeibe. Lassan elmosolyodott. 
- Szóval mégis igaz. Féltékeny vagy - mosolygott. 
- Nem - nézett továbbra is a lány szemébe Sasuke. 
- Fölösleges hazudnod. Látom a szemedben. Nincs köztünk semmi. Sasori már többször is próbálkozott nálam, de mindig elutasítottam. Még van esélyed. Ha igazak a pletykák. De a véleményem nem változott irántad - az utolsó szót már komoran mondta. 
- Mit tegyek? - kérdezte.
- Ezt miért én mondjam meg? 
- Tudom, hogy mást érzel. De vajon ki iránt? - mosolyodott el sármosan. 
- Úgy gondolod? - Sasuke bólintott. Sakura közelebb hajolt hozzá. A fiú egy pillanatra azt hitte, megcsókolja, de ez a gondolat szerte foszlott.
- Gondolni nem elég. Bizonyítsd! - suttogta a fülébe. Sasuke ránézett. Döbbenten vette észre, hogy Sakura mosolyán kívül egyéb is tükröződik a szemében. A fiú egyre és egyre közelebb hajolt a lányhoz. Ő csak várt, várt és várt, hogy a fiú ajkára tapassza az ő ajkát. 


- Gondolni nem elég. Bizonyítsd! - suttogta a fülébe. Sasuke ránézett. Döbbenten vette észre, hogy Sakura mosolyán kívül egyéb is tükröződik a szemében. A fiú egyre és egyre közelebb hajolt a lányhoz. Ő csak várt, várt és várt, hogy a fiú ajkára tapassza az ő ajkát. Egyikük sem hallhatott a józan eszére, inkább az ösztöneikre. De ez érthető volt, hisz az ösztöneink többnyire jót súgnak. Nem vágytak semmire sem jobban, csak arra, hogy egymáson érezhessék ajkaikat. Első csókjuk egymástól a naplementében. Romantikus. Nagyon is az. De mégis furcsa helyzetben voltak, hisz alig néhány órája ismerik egymást. Hiszek a szerelem első látásban, gondolta Sakura. Már csak néhány centi választotta el őket egymástól, amikor egy nehéz test „esett” a nyakukba. 
- Jól érezzük magunkat itt, Sakura! Nézz csak rá a többiekre! – mondta egy felettébb vidám hang, ami szőke barátjukhoz, Narutóhoz tartozott. Ekkor azonban egy hatalmast ütést érzett a fején, Ino jóvoltából. Sakura ránézett barátnőjére. Ino feje pipacspiros volt, arca eltorzult a visszafojtott dühtől. Megfogta Naruto pólóját, és magával húzta, távolabb Sakurától és Sasukétól. Mikor már hallótávolságon kívül voltak, halk ordibálásba kezdett.
- Mégis mi a francot csinálsz? Majdnem megcsókolták egymást, erre pont be kellett zavarnod – hadarta. Naruto arcára kiült a tökéletes értelmetlenség, amin Ino nem csodálkozott, de bosszantotta. Később rádöbbent, hogy Naruto nincs beavatva a tervbe, persze, hogy bezavarta őket. Miért nem gondoltam Narutóra? - kérdezte magában a szőke. 
- Miért? Nem kellett volna? – kérdezett vissza Naruto. Ino nagyot sóhajtott. Kezébe temette az arcát, majd ingerülten a fiúra nézett.
- Bocs, hogy így kiakadtam, de tudod, a lányokkal azt tervezzük, hogy Sakurát összehozzuk Sasukéval. De légyszíves, ne beszélj erről senkinek, egyszerűen csak gondolkozz, mielőtt cselekszel! – fejtette ki véleményét. 
- Miért? Eddig nem azt csináltam? – Naruto hangja remegett a felháborodástól. Ino, nem volt mit tenni, elnevette magát. Naruto már nyitotta volna ki a száját, de Ino gyorsan közbe vágott.
- Már ne is haragudj, de nem igazán szoktál gondolkodni. – Ino már szinte könnyezett a nevetéstől. Az Uzumaki karba fonta a kezét, egy gyilkos grimnaszt küldött a lány felé, és elviharzott. 
- Mi az? Mi történt? – kérdezte Hinata, mikor Ino visszatért, és leült közéjük. 
- Elmondtam Narutónak. Azért, mert bezavart – mondta a lány. 
- Na de… - kezdett bele felháborodásába a Hyuuga, de Ino egy intéssel elnémított, mert ekkor leült hozzájuk Sakura. 
- Látom, a barátaitok jól szórakoznak – mutatott Nejiék felé a mutató ujjával. Hinatanak tátva maradt a szája, Inónak viszont fülig ért. Neji és Tenten a szikla végében ültek és csókolóztak.
- Hogy lehet ilyen nyálas a bátyám? – akadt ki Hinata.
- Miért? Szerintem aranyosak – mondta Ino.
- De nézz már rájuk! Mindjárt felfalják egymást – hüledezett a Hyuuga. Sakura csak egy jót nevetett. 
- Ennyire izgat, hogy mit csinál a bátyád? – kérdezte még mindig nevetve.
- Te jó ég! Kezdek olyan lenni, mint Neji! De szerencsére már nem olyan – sóhajtott, fejét fogva Hinata. – Eddig minden fiút elzavart körülem, mert nem találta elég jónak őket hozzám – adta meg a magyarázatot a lány Sakura értetlenkedő arcát látva. 
- Hát, az biztos, hogy Naruto pont jó hozzád! – szólt közbe Ino, mire Hinata elpirult. A nap már lassan kezdett lemenni. Egy hatalmas hullám csapott fel a sziklához, de leginkább csak az alját tudta érinteni. A szikla a víz fölé magasodott. Sakura csak elmélyülten nézte a vizet, miközben barátai beszélgettek. Egy hirtelen ötlettől vezérelve felállt és elkezdett futni, majd beugrott a vízbe. Csak csobbanás maradt utána. A többiek odakapták fejüket.
- Sakura! - kiáltotta valaki. Odafutottak a szikla végéhez és szemükkel a vizet pásztázták. Hova tűnhetett? - futott át az agyukon. Ekkor egy meglátták Sakurát, aki most jött fel a víz felszínére. 
- Megőrültél? A szívbajt hoztad ránk! – kiáltotta le Tenten. A Haruno csak nevetett egyet.
- Ugorjatok le ti is! – mosolygott a lány. Barátai összenéztek. 
- Dehogy ugrunk!! – kiáltotta Temari, de ekkor hirtelen két test repült el a fejük fölött, és ugrott be a vízbe. Valaki sikoltott egy nagyot. Hinatát Naruto, Inót Gaara emelte fel és ugrott be a vízbe velük együtt. 
- Naruto! Ezért megöllek! Bántottad Hinatat! – kiáltotta Neji. Ekkor Sakura mellett felbukkant két fej. Sasuke és Shikamaru ugrott be először Sakura után. 
- Tök jó a víz! Gyertek be ti is! – kiáltotta Gaara. 
- Shikamaru! Te beugrottál a vízbe! – mondta Naruto, miután Hinatával együtt felért a felszínre. 
- És? – kérdezett vissza a fiú egy nagyot ásítva. Naruto erre nem válaszolt. Helyette inkább Nejire nézett. A fiú dühös arcát látva megremegett.
- Azt mondtam, hogy most megöllek! – kiáltotta Neji. Naruto úgy döntött, jobb, ha játssza az ártatlant.
- Tessék? – kérdezett vissza.
- Ne játszd itt nekem az ártatlant! Megmondtam, hogy kicsinállak, ha bántod Hinatát. 
- Nem is bántott! – szólt közbe Hinata. Naruto egy hálás mosolyt küldött felé, mert Neji erre mormogott valamit, de utána megfogta Tentent, és beugrott vele a vízbe. Az ijedt lány prüszkölve jött fel, majd mosolyogva megölelte a Hyuugát. Már csak Temari volt fent.
- Jössz? – kérdezte Shikamaru. Temari csak dühösen nézett rá. – Mi a baj?
- Engem miért nem vittél magaddal, amikor ugrottál? – kérdezte. A válasz meghökkentette a fiút.
- Azt hittem, hogy meg fogsz verni – mondta. Temari erre nem válaszolt, csak beugrott a vízbe. 
- Dehogy foglak megverni – nevetett, amikor felbukkant. Magához szorította a fiút, majd egy enyhe pír társulatával el is engedte a meglepett fiút. Egy darabig csak némán úszkáltak a vízben, amikor Sakura meglátta a szörfdeszkáját a parton. Fogalma sem volt róla, hogy hogyan került oda. Ekkor a távolban észrevett egy jellegzetes alakot. Egyből felismerte. Kiúszott a partra, amit barátai nem vettek észre. A deszkán egy cédula fityegett.
„Edzened kéne. Holnap van a verseny. Nem emlékszel? Mindenképpen le kell győznöd! Hajrá! Tsunade”
- A verseny! Teljesen elfelejtettem – suttogta magának Sakura. Vízcsapkodást hallott maga mögül. Megfordult, és látta barátait, ahogy felé úsznak. 
- Mi történt? – kérdezte Naruto, mikor már mellette állt mindenki. 
- Versenyem lesz holnap. Teljesen kiment a fejemből. Pedig ez nagyon fontos. És nem is gyakoroltam – suttogta. Ino összeráncolt a homlokát. 
- Biztos vagy benne? – kérdezte. – Nem lehet, hogy ez csak egy átverés?
Sakura nem válaszolt azonnal. Lehunyta a szemét és gondolkodott. Mit is mondott neki Tsunade? „ Ez egy nagyon fontos verseny lesz. Te magad mondtad, hogy mennyire utálod Karint. Nem szabad elveszítened ezt a versenyt! Két nap múlva lesz. Hajrá!” Sakura eltűnődött. Két nap múlva. El kell halasztania ezt a versenyt. De hogyan? Azt sem tudja, hogy hol keresse a szervezőt. Talán beszélni kéne Tsunadéval? De ő úgy is tudja, hogy nem gyakorolt. De a versenyzők már itt vannak. Várnak néhány napot, ennyi. De egy versenyző miatt? Képtelen ötlet. Ő, Sakura Haruno, még sose fújt le egy versenyt. De persze azért nem, mert mindig rendesen felkészült. Tsunade csalódott lenne, visszhangzott ez az egy mondat az agyában. Minden támogatója csalódott lenne, ez nem kétség. Most mit tegyek? - hangzott el a fejében. 
- Mit tegyél? Megmondom én, hogy mit tegyél! – vágta rá Ino, amikor Sakura száján véletlenül kiszaladt a "Most mit tegyek?" kérdés. – Gyakorolsz. A versenyt nem halaszthatod el. Gyakorolnod kell!
- Ino! A verseny holnap délben lesz. Ráadásul már este van. Nem fogok tudni felkészülni – mondta kétségbeesetten.
- Dehogynem. Mi majd segítünk. Igaz, hogy nem tudunk szörfözni, de te nagyon jól szörfözöl. Csak ez a Karin nevű nőci a baj – mondta Temari.
- Ki ez a Karin? – kérdezte Sasuke. 
- Karin a szörfben és azon kívül is a legnagyobb riválisom – fejtette ki Sakura. 
- Akkor gondolom, nagyon tud szörfözni – jegyezte meg Gaara. Sakura bólintott. 
- Szuper – mormogta Hinata. 
- Tudod mi a gyengepontja? Amitől elbizonytalanodik, vagy valami? – kérdezte Tenten. A Haruno a homlokét ráncolta. Az első, ami beugrott neki, az a fiúk volt. Karin az a tipikus szőke cicababa volt, csak épp vörös hajjal. Két dolog volt, amit imádott. A vásárlás és a fiúk. A fiúk kapcsán, ha bejött neki egy, akkor arra rászállt, de véletlenül, mindig arra, amelyik épp Sakurának udvarolt. Emiatt több veszekedésük is volt már. De attól csak feldühödne, bár lehet, hogy elvenné a figyelmét a szörftől. Simán el lehet róla képzelni. De túl kockázatos, és hiányzik belőle a lényeg. Például, hogy ki tetszik Karinnak? És, hogy tud csak a fiúkra figyelni, a szörfözés helyet? Ki kell derítenie holnapra. 
- Imádja a fiúkat – szólalt meg hirtelen. 
- ÉS? – kíváncsiskodott Ino. Sakura beszámolt elméleteiről, hogy ha Karinnak tetszik egy fiú, akkor az tuti, hogy neki udvarol, ami miatt, többször kiabálnak egymással. Elmondta, hogy nem tudja, hogy ki tetszik most Karinnak, csak annyit, hogy magának, Sakurának ki udvarol, de ezt persze barátai is nagyon jól tudták. Egyszerre két fiú is udvarolt neki. Csak valószínű, hogy erről a két fiúról Karin nem tud. Legalábbis az egyikről biztos nem. A másik dolog pedig az volt, hogy nem lehet tudni, hogy Karin képes-e odafigyelni a szörfre, miközben esküdt ellenségével a fiúkról vitázik. 
- De lehet, hogy tud figyelni a szörfre, ha van annyi esze, hogy kitalálja, hogy ez csak egy trükk arra, hogy nyerjél. Az viszont csalásnak számít, ha tisztességesen akarsz nyerni – mondta Hinata. Sakura erre még nem gondolt. Talán lehet, hogy más módszerrel kell majd a nyeréshez folyamodnia. Csak egy dolog van még.
- Van még valami, ami nem Karinhoz kapcsolódik, bár ez nem annyira fontos. Csak egy kicsit – mondta Sakura.
- Mi az? – kérdezte Neji. 
- Nem csak Karinnal versenyzek. Több szörfös is lesz ott. De már versenyeztem velük, és Karin a leghúzósabb ellenfél. Csak az a baj, hogyha Karinnal leszek elfoglalva, nem biztos, hogy tudok, majd a szörfre figyelni.
- Hoppá. Hát az gáz – kapta szája elé a kezét Temari. Sakura csak bólintott, majd felkapta a szörfdeszkáját, és kiúszott vele a vízre. Szerencséjére voltak hullámok, így könnyen tudott gyakorolni. Barátai eközben leültek partra, és figyelték barátnőjüket. Sakura vadul szelte a hullámokat, eszméletlen ügyesen. Egymást kergették a gondolatok a fejében. Hogy fog felkészülni? Mit fog csinálni? A feladatot se tudja. Pedig mintha Tsunade említette volna. „ Az ügyességeteket nézik, hogy milyen mutatványokat kell végrehajtanod. Nem nehéz, csak nem tudod, hogy az ellenféltől mire számíts. Készülj fel rendesen, gyakorold, amit eddig vettünk, és akkor nem lesz nehéz.” Nem lesz nehéz. Á, nem! Úgy, hogy fel se készült, nem lesz nehéz. Csak annyi szerencséje van, hogy új mozdulatokat is tud, de valószínű, hogy az ellenség is tud újakat. Túl sok múlik a szerencsén. Tulajdonképpen a fiús módszerrel nem is tudja elvenni ellenfele figyelmét, ugyanis nem egyszerre versenyeznek. Hanem külön-külön. Túl sok a buktató. Nem lesz más hátra, minthogy gyakorol. Ha kell éjfélig. De előtte haza kell menni. 
Egy óra múlva már nagyon sötét volt. Inoék alig látták Sakurát. Ezt nyílván Sakura is észrevette, mert kiúszott a deszkáján a partra. Kicsavarta ruháiból a vizet, majd mutatta a visszautat. A kicsiny domboldalon felmásztak a sziklára, majd be a barlangba. Átúsztak a falak alatt, kimentek a vízből, majd nagy nehezen visszamásztak. Nem volt túl egyszerű, többször visszacsúsztak, de aki elsőnek felért, az megfogta az utána jövő kezét és felhúzta. Egyszer Naruto véletlenül elengedte Gaara kezét, és visszacsúszott, ami következtében ráesett Sasukéra, Nejire és Shikamarura. Jó sok szitkozódás után sikerült felhúzniuk Narutót, majd a többieket is. Visszaérve a kajakokhoz, beültek és hazaindultak. A strandig egy szó se hangzott el közöttük, ami egyébként ritka volt, ugyanis Naruto mindig beszélt. Úgy tűnik ő is fáradt volt. Megkönnyebbülés volt számukra hazatérni, ledobni magukat a kanapékra és elnyúlni, mint egy viaszbábú. 
- Megvan, hogy ki kivel alszik? – kérdezte Sakura. 
- Igen. Te Sasukéval leszel egy szobában – válaszolta csukott szemmel Ino, miközben Gaara ölében feküdt, mert ráesett. Sakura egy darabig nézte, majd visszahanyatlott foteljébe.
- Oké – ennyit volt hajlandó motyogni. Úgy érezte, hogy el tudna aludni, de mégsem, mert a gondolatai nem hagyták. Lassan lehunyta a szemét. Talán egy örökkévalóság telt el azóta. De ki tudja.


Néha úgy érzem, az álmaim valóságosak. Gyakran megtörténnek, de nem mindig úgy, ahogy én akarom. Valamikor túl jól, valamikor túl rosszul sülnek el. Álmunkban olyan világban járunk, ami csak a miénk. Nem birtokolhatja senki más, senki nem lehet részese, abban a gyönyörben, abban az élményben, amit álmainkban látunk. De amikor álmainkban olyan dolgok történnek, amit legszívesebben elfelejtenénk, olyankor azt érezzük, bárcsak másoknak is lenne ilyen borzalmas álmuk. Az eszeveszett gondolataink nem engedik felfogni azt a tényt, hogy másoknál is van ez így. Csak mi nem vagyunk képesek ezt megérteni, amikor az a megrázkódtatás ér minket, hogy nem vagyunk hajlandóak semmire sem figyelni. De mi is az az álom? A tudósok a mai napig nem tudják megmagyarázni, hogy miért álmodik az ember. Talán a vágyainkat képzeljük álmunkban, vagy a félelmeinket? Az alvás, avagy az álom olyan tudatmódosulás, ahol az emlékezeti képek és a képzeleti képek időlegesen összekeverednek. De miért pont az emlékezetei? Mi van, ha olyan álmodunk, ami meg sem történt velünk? Erre már nem kaphatunk választ. 

Sakura aznap este rosszat álmodott, csak feküdt, míg a fejében összekeveredtek a félelmei. Látta magát, amint a versenyen összeesik, leesik a deszkáról, mert elfelejtette, hogy mit kell csinálnia. Látta az álmában, amint Karin legyőzi, amint elnyeri tőle a díjat, és kárörvendően az arcába röhög. Mocorgott. Egyszer mintha bele is rúgott volna valamibe. Majd felriadt. Verejtékezett. Nem emlékezett az álma minden egyes részletére, de elcsodálkozott magán. Ez csak egy hülye álom, nyugtatta magát. Remegett. Megpróbálta megnyugtatni magát, hogy ez csak egy rossz álom volt. Mély levegőket vett, majd visszafeküdt, arra a puha valamire, amin feküdt. De nem a fotel volt az…

- Sakura! – suttogta valaki. Kinyitotta a szemét, majd Sasukéval találta szemben magát. Egy darabig nézte a mosolygós fiút, majd felült. Egész végig Sasukén feküdt. Mikor erre rádöbbent tűzpiros lett a feje, majd felállt. Lépett egy lépést hátra, mire hanyatt esett. 
- Ne!! Anyu kérlek ne! Még korán van! – motyogta Naruto. Sakura a földön ült, majd ránézett az órára. Fél kilenc. Amilyen gyorsan csak tudott felugrott, és rohant a konyhába, reggelit csinálni. Sasuke csak döbbenten nézett utána. Tekintetét végig járatta a társaságon, és halványan elmosolyodott, majd visszafeküdt a földre. 

Tíz perc múlva egy lány viharzott be a nappaliba és elkiáltotta magát:
- ÉBRESZTŐ! KILENC ÓRA! – kiáltotta. 
- Jesszusom, mi történt? – ült fel riadtan Hinata. Sakura az órára, majd az asztalra mutatott. 
- Reggel van? Kilyukad a gyomrom! – panaszolta ásítva Shikamaru. Sakura egy grimaszt küldött neki, majd kiment a nappaliból. A többiek lassan ébredeztek. Gaara egy jót nyújtózkodott, majd odasétált az étkező asztalhoz.
- Mi a kaja? – kérdezte. 
- Krumplipüré fasírttal – jött a válasz a konyhából. 
- Vagyis szomorúfűz – jegyezte meg Neji. Mindenki rápillantott, de ő csak lustán nézett vissza rájuk. – Most mi van? 
- Mi az, hogy szomorúfűz? – kérdezte Tenten. Neji csak egy nagyot sóhajtott, kiszedte a részét, majd egy nagyot harapott a fasírtba.
- Fasírt, azaz fa sírt. Tehát szomorúfűz – adta meg a magyarázatot, miután lenyelte a falatot. Nagyot sóhajtott, amikor barátai 2 percig megállás nélkül röhögtek, vagyis majdnem mindenki. Naruto a homlokát ráncolta.
- Pedig ez már nagyon régi vicc. Mit nem értesz rajta Naruto? – kérdezte Neji. Naruto ránézett, majd a barátaira is. Azok csak értetlenkedve néztek rá. 
- Mi az, hogy szomorúfűz? Mi köze a fa sírtho… ? – Naruto itt elakadt. Egy ideig tátott szájjal ült, majd kitört belőle a nevetés, amit akár vonyításnak is lehetett volna nevezni. Barátai egy emberként csaptak a homlokukra.
- Köszönöm Istenem! – motyogta Gaara. 
- Te jó ég, Naruto! Ne menjél el katonának! – kiáltotta ki a konyhából Sakura.
- Miért? – nézet fel az Uzumaki. Sakura tálcával a kezében visszatért, lerakta az asztalra, majd a rajtuk lévő poharakba üdítőt töltött. 
- Mert, mire rájössz, hogy az ellenséget lelőni kell, addigra meghalsz – mondta egy halvány mosollyal. Barátai erre is elkezdtek röhögni, mire Naruto csak egy sértődött grimaszt vágott Sakura felé, de ő se tudta megállni mosoly nélkül. Abba hagyták a nevetést, amikor Ino kijelentette, hogy enni akar. Leültek az asztalhoz, és elfogyasztották a reggelit.
- Mitől vagy ilyen bánatos Sakura? – kérdezte Hinata.
- Rosszat álmodtam, meg ma lesz a verseny – sóhajtott a lány. Kevés dologban volt biztos, de abban igen, hogy barátai aggódnak érte és, hogy meg kell nyernie ezt a versenyt. Minden áron. 
- Hú, tényleg! Ma lesz a verseny. Egyed azt még meg, és megyünk edzeni! – állt fel Temari. Felkapta az üres tányérokat, kivitte a konyhába, azt elmosogatta, és visszament Sakura tányérjáért is. Utána a lányok felmentek a szobájukba – Sakura kivételével, mindenki a bőröndjével -, hogy átöltözzenek. 
Ino egy halványlila rövidnadrágot vett fel egy fehér toppal és egy fehér edzőcipővel, aminek az oldalán egy lila csík húzódott. Tenten egy zöld halász nadrágot vette fel, amit egy fekete övvel dobott fel. Felülre egy szintén zöld pánt nélküli felsőt vett fel, a nyakába pedig egy szív alakú medált rakott. Egy strandpapucsot vett fel, amin zöld virágok voltak. Temari egy fekete pólót húzott, amin a saját neve szerepelt és egy fehér térdnadrágot, aminek mindkét oldalára fekete virágokat hímeztek. Hinata egy egyszerű kék toppot vett fel, egy halványkék miniszoknyával és egy kék balerinacipővel. Haját egy kék hajgumival lófarokba kötötte. Sakura a szörfözésekhez használt öltözetét öltötte magára, ami egy zöld térdnadrágból és egy zöld bikini felsőből állt, de a szél miatt, most rávett egy rózsaszín toppot. Felvett egy szintén rózsaszín strandpapucsot és magéához vette a szörfdeszkáját. 
- Mehetünk? – kérdezte Sasuke. Sakura bólintott, majd kimentek. Magához vette a kulcsát, majd miután mindenki kiment a házból bezárta az ajtót. 
- Ki tud vezetni közületek? – kérdezte, miután bezárta az ajtót. Barátai összenéztek.
- Mindenki tud. Asszem… - nézett körül Ino. A többiek csak bólogattak.
- Jó, akkor úgy kérdezem, hogy ki tud, úgy vezetni, hogy ne tudja összetörni az autómat – mosolygott. 
- Én – jelentette ki vigyorogva Naruto. 
- Naruto. Ha te vezetsz, még út se marad, nemhogy autó – nézett rá Sasuke, mire ő csak egy karba fonta a kezét, és fintorgott egyet. Sakura türelmetlenül végig nézett. 
- Majd én vezetek. Nekem van legrégebb óta jogosítványom – emelte fel a kezét Neji. Sakura odadobta neki a kulcsot, majd elmagyarázta neki, hogy mivel indítja el a kocsit, mivel nyitja ki a garázs ajtaját. 
- Te nem jössz velünk? – kérdezte Sasuke. 
- Én deszkával megyek a vízen. Ti mellettem jöttök az úton – mosolygott. Sasuke csak bólintott, majd beszálltak a kocsiba, amiben igen kényelmesen elfértek kilencen. Sakura addigra már kisétált az utcára, és elindult arra a partra, ami mellett út is volt. 
- Túl lassú vagy! – kiáltotta ki az első ülésről Tenten. Sakura csak mosolygott egyet.
- Neji, erre! – mondta neki, amikor elindult jobbra. Ott volt egy út és az mellett az óceán. Sakura átment az úton, ki a vízre, míg Nejiék az úton várakoztak. Sakura már eléggé bent volt, a deszkán feküdve jelzett a fiúnak, hogy indulhatnak. Neji vette a jelet, rá is lépett a gázra. Sakura is felállt a deszkán, és a hullámoknak köszönhetően gyorsan tudott „menni”. Az autó gyorsabb volt ugyan, de hát sima úton könnyebb menni, mint egy hullámokkal teli vízen egy szörfdeszkával. 

Néhány perc múlva ott voltak a verseny helyszínén. Még nem volt tizenkettő, de nem is egyből a versenyre jöttek, csak gyakorolni. Sakura jól tudta, hogy a versenyzők általában eldugott helyeken gyakorolnak, nehogy mások el tudják lesni mozdulataikat. Az autó is leparkolt, Sakura pedig kijött a partra. 
- Szóval itt lesz a verseny – nézett körül Temari. – Olyan, mint a többi part.
- Ja – motyogta Sakura. – Én megyek gyakorolni. – És már ment is az óceánra. 
- Remélem sikerül neki legyőznie ezt a Karint – mondta Ino. Barátai bólintottak. Sakura már nagyon bent volt. Csak kisebb hullámok voltak, de tudta, hogy a versenyen jelennek majd meg az igazi hullámok. Minden verseny előtt úgy érezte, hogy szétveti őt az izgalom. De mindig, amikor kiúszik a vízre, úgy érzi, mintha a víz eggyé válna a testével. Jól érzi magát a vízen, engedi, hogy elszabaduljon a lelke, hogy csak a víznek éljen, ne figyeljen másra, csak a mozdulataira.
„…ne is figyelj nagyon semmire, csak hogy jól érezd magad, és, hogy jól tudj teljesíteni. Akkor válik belőled igazán jó szörfös, ha nem csak azt hagyod, hogy a víz irányítson, hanem az eszed is. Nem mindig kell az ösztöneidre hallgatni Sakura. A szörfben nem, ha versenyezel. „
Így mondta nekem Tsunade, gondolta Sakura. Tsunadénak mindig remek ötletei vannak, mindig tudja, hogy hogyan vidítsa fel az embert. Már csak egy óra a versenyig, és Sakura úgy suhan, ahogy csak tud. Külön engedélye van arra, hogy itt legyen, ezért nem ijedt meg a közeledő versenyfelelősöktől. Barátai viszont igen. Ezt látta rajtuk, ezért kiúszott a partra.
- Sakura! Szabad neked ilyenkor itt lenni? – kérdezte Hinata.
- Persze, külön engedélyem van rá.
- Nem fogják kérni? – kérdezte Ino. Sakura megrázta a fejét.
- Nem, mert Tsunade személyesen beszélt velük.
- Ki az a Tsunade? – kérdezte Naruto.
- Az edzőm – mondta Sakura. Igaza volt. A versenyfelelősök csak biccentettek neki, majd tovább mentek.
- Eléggé ijesztő figurák – súgta Sakura fülébe Tenten. Sakura csak bólintott, majd a kapu felé fordult. A versenyzők lassan megérkeztek. Az első, aki belépett az Tsunade volt, egyből rohant Sakura felé.
- Sikerült gyakorolnod? Felkészültél? Minden rendben? Jól vagy? Egész éjjel nem aludtam, izgultam, hogy mi lesz veled, ha nem gyakorolsz – ölelte meg a lányt, akiből kifogyott a szusz. 
- Egy kicsit sikerült gyakorolnom, Nem teljesen készültem fel. Minden rendben, de nem igazán vagyok jól, és jó lett volna, ha aludsz – válaszolta Sakura, miután sikerült kibontakozni az ölelésből. Tsunade aggódó pillantása, mintha belülről fürkészte volna szerencsétlent. Ekkor kopogtattak a vállán. Sakura megborzongott az undortól. Nagyon jól tudta, hogy ki az, aki a háta mögött áll, és alig várja, hogy a szemébe hányjon valami sértést. Megfordult, és ugyanazzal az undorító vörös hajjal és barna szemmel találta szemben magát, akihez egyáltalán nem volt hangulata. 
- Szia, Plakáthomlok Sakura! A madarak azt csicseregték, hogy elfelejtettél gyakorolni. Csak nem fel akarod adni? Jobban tennéd. Hidd el! Nekem is eléggé későn szóltak, hogy verseny lesz, de mivel vagyok olyan okos, hogy egyből neki álljak gyakorolni – mondta kárörvendően Karin. Szemüvege mögül diadalmasan nézett Sakurára. A Haruno csupán gyűlölködve figyelte ellenfelét. Bármit megadott volna azért, hogy csak egyszer pofán üthesse a lányt. Szerencsére legyőzte ezt a kísértést, mert nem akart kiesni a versenyből. De akkor legalább Karin is kiesne. De meg kell nyerni ezt a versenyt, már csak nem is Karin miatt. Persze minden vágya az volt, hogy legyőzhesse, de ez már többször is megtörtént. 
- Neked is szép jó napot, Karin. Látom az eszedet még mindig nem sikerült visszaoperáltatni. Cseppet sem csodálkozom, mivel nincs mit visszaoperáltatni, mivel nem is volt semmi, abban a rém ronda fejedben – vágott vissza vigyorogva Sakura. Karin csak összehúzott szemekkel nézett rá, majd tekintete tovább siklott ellenfele barátaira. Kaján mosoly csúszott a szájára, amikor megpillantotta Sasukét. 
- Szia, szépfiú, a nevem Karin, hidd el! Sakurával nem érdemes barátkozni. Fuss inkább utánam – lépett az Uchiha elé.
- Kösz, inkább nem. Vedd nyugodtan sértésnek, de hányok tőled – lépett néhány lépést hátra Sasuke. Karin erre csak tátogott, majd egy utolsó kihívó pillantást vetve Sakurára, elviharzott. 
- Szép volt Sasuke! – mosolygott rá a fiúra Sakura. Ő is visszamosolygott. 
- KÉREM A VERSENYZŐKET A HELYÜKRE! – hallatszott egy hang. Sakura megfordult. 
- Sok sikert! Itt leszünk veled, és szurkolunk neked – ölelte meg barátnőjét Ino. 
- Köszönöm! – suttogta a lány. Megölelt mindenkit, Sasukét egy kicsit hosszabban, ami csak Inónak tűnt fel, és elment. Egy utolsót még hátra kacsintott, majd odaállt egy szőke lány mellé. 
- Hajrá Sakura – suttogta Tsunade.