Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


5-6-7-8

2011.01.08

 Éjszaka van, s az égen a csillagok úgy ragyognak, mint még soha. Nem lehet tudni, hogy mit jelent ez. Talán öröm? Vagy talán szomorúság? Az biztos, hogy az emberek élete most megváltozik, de nem tudni, hogy melyik irányba. Azt sosem lehet tudni…


Fent az égen, a csillagok között egy repülő száll, épp Spanyolország felé. De, hogy hol fog leszállni? Barcelonában. Fent a gépen, egy rózsaszínhajú lány alussza az igazak álmát. Feje az ablaknak nyomódott, fülében ment a zene. Nem akart felébredni, hisz most álmodott, egy fekete hajú fiúról. A szerelme volt, s reménykedett benne, hogy most ismét látni fogja. Próbált arra gondolni, hogy nekik találkozniuk kell, nem állhat semmi sem közéjük. 
Pár sorral hátrébb két vörös hajú egymás vállának dőlve aludt. Nem érzékeltek semmit, nem tudták, hogy ez a csillag, ami az égen, fenn ragyog, ellenük szövetkezik-e, vagy sem. Mélyet szippantva a levegőből, úgy aludtak. A legkisebb rezdülésből sem ébredtek fel. Csak álmodtak. 

„Látom már. Ott, az a fekete hajú. Sasuke. De vajon ki az a vörös hajú? ÉS miért lép be folyton oda? Mit akarhat tőlem?”



A reggel is eljött. A napsugarak halvány csíkokat festettek az égre, jelezve a Földön élő embereknek, hogy eljött a reggel. 
Egy fekete hajú lány ébredezett éppen. Levendulaszínű szemeit fáradtan nyitotta ki, s magához vette, az éjjeliszekrényén pihenő telefonját. 

4:42

- Ó, apám – sóhajtott. Fáradtan ült fel az ágyában, s körül nézett. Bőröndje indulásra készen állt, ruhái, amit most fog felvenni, ott pihentek a széken. Lehúzta magáról a takarót, kiszállt az ágyából, s ruháit magához véve, a fürdő felé vette az irányt. Hálóingjét gyorsan lekapta magáról és beállt a zuhany alá. Apró sikoly hagyta el a száját, amikor a jéghideg víz a bőrére hullott. Gyorsan átállította melegre, s azt élvezte tovább. Bekente magát tusfürdőjével, azt lemosta, s kiszállt a zuhany alól. Megtörülközött, majd felvette ruháját, ami egy kék sima pólóból és egy fehér halásznadrágból állt. Haját kifésülte, majd fogta bőröndjét és kilépett a szobából. Az ajtaja előtt Neji állt. 
- Hát, te… - kezdte el, de Neji befogta a száját.
- Csak suttogj – suttogta Hinatanak. Hinata bólintott, mire Neji elengedte a száját. 
- Gyere – intett neki, majd megfogta unokahúga csuklóját és magával húzta. 
- Igen, tudom. Csak úgy fel akarnak szívódni, közben nem is tudják, hogy milyen nagy felelősség ez – hallották lent Hiashi hangját. 
- Kivel beszél most? – kérdezte Hinata.
- Itt vannak a Yamanaka szülők, az Uchiha szülők, a Nara szülők, Gaaraék szülei is itt vannak, plusz még Tenten szülei is. Úgy hallottam ellenzik ezt a Spanyolországi utat – magyarázta Neji. Hinata nagy szemeket meresztett, majd ismét hallgatózni kezdtek.
- Nem akarom a fiaimat elengedni. Tudnak magukra vigyázni, de egy évre azért nem engedném el őket – szólalt meg Mrs. Uchiha. 
- Teljesen egyetértek, Ino is azzal jött, hogy Temarinak az öccse ott van, ő ismeri ott a járást és a tanárok is. De azért azok sincsenek ott mindenhol, ráadásul ennyi kamasz ellen? – csóválta meg a fejét Mrs. Yamanaka. 
- Az igaz, hogy Kankuro is ott van, de még mindig fiatalabb, mint Temari – szólt közbe a Sabaku no anya. 
- Akkor mit keres Spanyolországban? – kapta fel a fejét Tenten édesanyja.
- Két hetes táborban van. Holnap jön haza – jött a válasz. 
- Én nem engedem el őket, hiába mondtam a két gyereknek azt, hogy mehetnek – állt fel Hiashi.
- Mi sem – jött a többi válasz. Hinata és Neji egymásra néztek, majd berohantak bőröndjeikkel együtt Hinata szobájába.
- Most mi lesz? – kérdezte Hinata.
- Felhívjuk a többieket – adta meg az egyszerű választ Neji. Hinata bólintott, majd felvette a mobilját, de nem nyomott be semmit.
- Most mi az? – kérdezte Neji.
- Elküldök egy sms-t mindenkinek, és várom, hogy milyen ötletük van – mondta Hinata. Neji először meglepett arcot vágott, majd bólintott. Hinata bepötyögte az sms-t.

„Itt vannak a szülők, és nem akarnak minket elengedni Spanyolba. Most mi lesz? Akinek van ötlete, írja meg a többieknek! :D Puszi: Hinata”

- Egyébként azt olvastam, hogy a kollégium minden diáknak ad egy laptopot – mesélte Hinata.
- Tényleg? Jó sok pénzük van – kapta fel a fejét Neji. – De te viszed ezt magaddal igaz?
Hinata bólintott.
- Állítólag a spanyolok segítettek be – mondta Hinata. Neji erre csak hümmögött, és figyelte húgát. Hinata letette a telefont és várt. 
Pár másodperc múlva megszólalt a telefon.

„MIIII???? Puszi: Ino XD”

"Valaki egy gyors öteltet mondjon! Puszi: Tenten"

"Apám, ilyen nincs, miért kell mindent elszúri? Puszi: Temari"

„Szökjünk meg! Ki az ablakon és spuri a reptérre! Cső: Gaara” 



Hinata még elolvasta a beleegyező sms-eket. Neji ott állt vele szemben, és várt. Hinata most hozzáfordult és elmondta neki, hogy mi a helyzet.
- Megyünk? – kérdezte. Hinata bólintott, majd kinyitotta az ablakot, és intett Nejinek, hogy menjen előre. 
- A táskádat utánad adom – mondta Hinata, mire Neji aprót bólintott. Ezután kimászott az ablakon, s leereszkedett a növényeken, ami Hinata ablaka alatt nőt. Neji, miután talpra ért, intett Hinatanak, hogy dobja le a táskáját. A lány visszaszaladt, megfogta bátyja bőröndjét, s leadta neki. 
- Most a tiédet – mondta nagyon halkan Neji. Hinata bólintott, majd azt is leadta, közvetlen ezután pedig a két hátizsákot. Bátyja lerakta maga mellé azokat. Hinata most kimászott az ablakon, és a növényeken leereszkedett. 
- Indulás – suttogta bátyjának, aki bólintott, majd fogták cuccaikat és kiosontak a kertből. Az utcán sétálva közeledtek a reptérre. 
- Hinata, Neji – kiáltotta ekkor egy hang. A két Hyuuga megfordult és megpillantották Tentent és Temarit. A két lány futva igyekezett feléjük, vállukon a táskájukkal.
- Sziasztok – köszönt Hinata és Neji egyszerre.
- Sziasztok – köszönt a két lány is. 
- Szerintem menjünk tovább – mutatott előre Neji. A három lány bólintott, így együtt folytatták útjukat.

Megérkezve a repülőtérre kisebb tömeg várt rájuk. A négy fiatal bevetette magát az emberek közé, keresve többi barátjukat. Néhány perc elteltével megtalálták barátaikat. Ino, Gaara, Sasuke, Naruto és Shikamaru ott vártak rájuk. 
- Sziasztok – köszönt vidáman Ino. – Gyorsan kell felszállnunk, mert lehet, hogy a szüleink utánunk jönnek.
- Nem lehet, biztos – közölte a tényeket Naruto. – Biztos, hogy utánatok jönnek. 
- Nézd, Naruto! Nem akarlak megbántani, de ebben az esetben mákod van, hogy nincsenek szüleid – veregette meg a vállát Gaara. Naruto szomorkásan elmosolyodott. 
- Gaara! Hogy lehetsz ilyen bunkó? – förmedt rá Ino, villámló szemekkel. 
- Semmi baj, végül is igaza van – legyintett vigyorogva Naruto. 
- Gyertek, szálljuk fel! – szólalt meg Neji. Átkarolta Tenten vállát és felkísérte a repülőre. A többi fiú ugyanígy tett, kivéve Sasukét, aki senkit sem tudott felkísérni. 
- A bátyád itt van? – kérdezte Temari. 
- Igen, ott van a tömegben valahol a haverjaival – vont vállat Sasuke. Temari bólintott, majd felsiettek a repülőre. 
- De jó, nem rég ültünk repülőn, és máris felkerültünk még egyre – mosolygott Hinata. 
- Ott van az összes szülő – mutatott ki az ablakon Shikamaru, mire barátai is kinéztek az ablakon. Shikamarunak igaza volt, pont most szálltak ki a szülők saját kocsijukból. A tömeg már felszállt a gépre, így senki sem volt lent. Ekkor a gép elindult. Végigfutott a kifutó pályán, majd felszállt. Naruto elégedetten dőlt hátra, és élvezte az utat. Shikamaru már aludt, Temari a vállának dőlve olvasott, Naruto és Hinata egymásnak dőlve hallgattak zenét, Gaara és Ino egymás vállának dőlve aludtak, Neji olvasott, Tenten meg hozzábújva aludt. Sasuke csak bámult ki az ablakon és gondolkodott.


Eközben egy gép szállt le Barcelonában. Egymás után jöttek le róla az utasok, köztük egy rózsaszínhajú és két vörös hajú tinédzserrel. Sakura csomagjaival együtt haladt a taxi felé, ami rá várt. 
- Dónde le gustaría ir?/Hova szeretne menni?/ - kérdezte a taxis. 
- Me gustaría entrar en el parador estudiantil. /A kollégiumba szeretnék menni/ - válaszolta Sakura. A taxis bólintott, majd rátaposott a gázra.
- Szerinted hova ment? – kérdezte Sasori.
- Szerintem a kollégiumhoz – válaszolta Karin.
- Akkor fogjunk egy taxit – mondta a fiú, azzal leintett egy taxit.
- Nem hiszem, hogy beszélik a nyelvünket. Mondjad neki angolul – fogta meg a karját Karin. Sasori bólintott, majd besegítette a lányt a taxiba.
- Do you speak in English? – kérdezte Sasori. 
- Yes – válaszolt a texis. - Where would you like to go?
- Into the student hostel, which was being built now – felelt a kérdésre Sasori. A taxis bólintott, majd elhajtott.
- Tök jól beszélsz angolul – dicsérte meg Karin a fiút. Sasori csak rávigyorgott, majd kinézett az ablakon.

Egy taxi állt meg a Konoa High School kollégiuma előtt. Fehérek voltak a falai, látszott rajta, hogy újépítésű volt. Sakura cuccait megfogva, kényelmesen lépkedett be az épületbe.
- Jó napot, a nevem Sakura Haruno, és be szeretnék jelentkezni a kollégiumba és az iskolába is – állt meg a recepción Sakura. A nő bólintott, majd átnyújtott egy lapot a Harunonak, hogy töltse ki. Sakura öt perc alatt kitöltötte, majd a nő átadott neki egy kártyát. Sakura megköszönte, majd a szobájához ment. A kártyával kinyitotta a szoba ajtaját és belépett.
- Két személyes – jegyezte meg. Csomagjait ledobta az ágyra, s kiment a szobából.
- Kíváncsi vagyok Inoék mikor érkeznek meg – mosolygott.



- Már lassan 5 órája megyünk – jegyezte meg Tenten. 
- Már szállunk le – mondta Neji, mire Tenten ránézett.
- Tényleg? – kérdezte. Neji bólintott, majd egy csókot lehelt Tenten ajkaira. 
Ino és Gaara felálltak és magukhoz vették cuccaikat. 
- Hova mentek? Még nem mondták, hogy leszállunk – állította meg őket Naruto.
- Naruto, kábé öt perccel ezelőtt mondták, hogy leszállás van – ült vissza Ino, magával húzva Gaarat. Naruto zavartan felnevetett. Ekkor érezték, hogy a gép földet ért. Egy darabig gurult, majd teljesen megállt. Az utasok a lépcsőn szálltak le a repülőről. Hőseink útját egy barnahajú fiú állta el.
- Kankuro? – kérdezte Gaara.
- Szevasz, öcsi, üdvözöllek titeket itt, Barcelonában – vigyorgott. 
- Van kocsid? – kérdezte Temari. Kankuro bólintott, majd intett nekik, hogy kövessék. Egy fekete családi autóhoz vezette őket, a csomagokat berakta a csomagtartóba és kinyitotta az ajtót. Inoék betelepedtek, Kankuro pedig a kormány mögé ült be. 
- Na, és meséljetek, milyen volt Hawaii? – kérdezte vigyorogva. 
- Tök jó. Kajakoztunk, naplementét néztünk, ettünk, ittunk, fürödtünk, satöbbi – foglalta össze Neji. 
- Tök jó – vigyorgott még mindig Kankuro. 
- És veled mi van? – kérdezte Temari.
- Megvagyok, itt töltök két hetet, valami szar táborban, holnap megyek haza, de nem sok kedvem van, főleg, hogy meglógtatok otthonról – vetett sokatmondó pillantást barátaira.
- Te honnan tudod? – kérdezte megdöbbenve Hinata, mire Kankuro felnevetett.
- Mit gondoltok, kit hívtak először a szülők, hogy itt vagytok-e? – kérdezte nevetve.
- Téged? – kérdezte Naruto.
- Teli találat – bólintott Kankuro. 
- És mit mondtál nekik? – kérdezte Sasuke.
- Akkor hívtak, amikor leszállt a gép. Én titeket figyeltelek, meg is láttalak titeket, de a szülőknek azt mondtam, hogy nem vagytok itt. Úgyhogy most örülhettek, mert nem jönnek utánatok. És nekem sincs kedvem hazamenni – vigyorgott Kankuro.
- Köszi, öcsi, de vagy a király – vigyorogott Temari. 
- Azért nem túlozz – morogta Gaara. Kankuro egy fintort küldött felé, majd egyenesen a kollégiumba vitte őket.

- Itt vagyunk – állt meg egy fehér épület előtt Kankuro. – De csak a lányok szálljanak ki.
- Miért? – kérdezte értetlenkedve Neji.
- Mert ez a lány kollégium. A fiú kollégium egy utcával odébb van – magyarázta Kankuro. Barátai ijedten néztek össze.
- Ne már! – akadt ki Gaara.
- Ez kellemetlen – sóhajtott Shikamaru. 
- Csak ebédkor és különböző órákon találkozhattok – folytatta Kankuro. 
- Hát, ez óriási – nézett körbe dühösen Ino. Kankuro megrántotta a vállát, majd a fiúkkal elhajtott. 
- Menjünk be – indult el a csomagjaival Hinata, amik időközben kikerültek a csomagtartóból. 
Bent az épületben bejelentkeztek, majd felmentek szobáikba.
- Itt van valaki – állapította meg Ino, amikor meglátta a táskát a szobájában, az egyik ágyon. Megrántotta a vállát, majd ledobta a másik ágyra a cuccait és kiment. 
- Én Hinataval kerültem egy szobába – mondta Tenten, mikor meglátta az ajtójuk előtt Inot.
- Én nem tudom – jegyezte meg a szőke.
- Én sem – hallották Temari hangját. – Van a szobámban egy táska, de a gazdája felszívódott. 
- Menjünk, nézzünk körül – indítványozta Hinata.


Eközben a fiúk is bejelentkeztek és elfoglalták a szobájukat. Sasuke Narutoval, Gaara Kankuroval, Neji pedig Shikamaruval került egy szobába. 
- Menjünk az ebédlőbe, hátha ott vannak a lányok is – szólalt meg Naruto, s azzal elindultak a közös épületbe, ahol az órák és az ebéd zajlott. 
- Nézzétek, ott vannak a fiúk – mutatott előre Temari, és vad integetésbe kezdett feléjük.
- Sziasztok, csajok, milyen a lakosztály? – kérdezte Gaara.
- Tűrhető – rántotta meg a vállát Ino, s átkarolta Gaara derekát, aki visszakarolt. A többiek ugyanígy tettek. Beléptek a kapun és az ebédlő felé vették az irányt. Mikor oda is beléptek az már nyüzsgött az emberektől. Inoék a szemközti asztalt célozták meg. Már csak néhány centire álltak tőle, amikor ez hang szólalt meg mögöttük. 
- Ino Yamanaka. Milyen rég nem láttalak titeket – csengett egy nagyon ismerős hang. 


- Ino Yamanaka. Milyen rég nem láttalak titeket – csengett egy nagyon ismerős hang. Inoék teste megállt. Nem léptek egy centit sem előre, testük, agyuk leblokkolt. Csupán az a hang csengett a fejükben, amitől nem is olyan rég váltak el, de mégis úgy érezték, hogy ezer éve nem találkoztak. Ino nyelve hegyén már ott volt a szó, amit ki akart mondani, de nem tudta. Hangja a torkán akadt, szeme kiguvadt, akárcsak a többieknek. Sasuke mély levegőt vett, s rábírta magát, hogy megforduljon. Száját enyhén eltátotta, mikor meglátta a jövevényt. Barátai követték példáját, nagy nehezen megfordultak. Az ebédlőre néma csend telepedett. 
- Ez… nem… lehet… igaz – suttogta Hinata. Sakura állt velük szemben, teljes életnagyságban. Rózsaszín haja lágyan omlott hátára, smaragd szemei boldogságtól csillogtak. A csöndet ajtónyikorgás zavarta meg, de senki sem figyelt oda, a belépők nagy örömére. Karin és Sasori léptek be az ebédlőbe, s egyből megtorpantak, amikor meglátták Sakurat és Inoékat. 
- Sakura – suttogta Sasuke. 
- SAKURA – kiáltott fel Naruto, és megrohamozta a lányt. Sakura mosolyogva ölelt vissza, majd elengedte, amikor a többiek is a nyakába vetették magukat. 
- Ezt nem hiszem el – vigyorgott könnyes szemmel Ino, és megint megölelte barátnőjét.
- Sakura, hogy kerülsz te ide? – kérdezte Temari, de Sakura nem válaszolt. A vele szemben lévő fiúra nézett, aki még mindig döbbenten állt. Barátaik szétrebbentek, ezzel tökéletes látóteret hagyva Karin és Sasori számára. 
- Sasuke Uchiha – mosolygott Sakura, majd futni kezdett, a most már mosolygó Sasuke felé, majd karjaiba vetette magát, és egy forró csókot lehelt ajkaira. Karjait nyaka köré fonta, míg Sasuke szorosan ölelte a derekát. Csókjuk hosszú és szenvedélyes volt. Karin és Sasori dermedten álltak, s figyelték azt a két embert, akit szét akartak szakítani. 
- Na, végre, nem kell látnom Sasuke búskomor arcát – jegyezte meg Naruto egy vigyor kíséretében. 
- Ja, kellemetlen lenne, bár eddig is az volt – ásított Shikamaru, mire Temari rosszallóan elfintorodott, és megölelte barátját. 
- Örülnék, ha a kellemetlen véleményeidet, magadban tartanád – mosolygott Shikamarura. A fiú is elmosolyodott, és visszaölelt. Eközben a pár csókja véget ért, most viszont szorosan ölelték egymást. 
- Istenem, csak néhány napja váltak el, mégis úgy viselkednek, mint akik ezer éve nem látták egymást – csóválta meg a fejét Tenten. 
- Ilyen a szerelem – vont vállat mosolyogva Hinata. – Te hány napot bírnál ki Neji nélkül? 
Tenten csak vállat vont, bár nem is tudott volna válaszolni. Fejét jobbra fordított, és egy pillanatra meglátott egy vörös hajzuhatagot.
- Hm… - gondolkodott el. Eközben Sasuke és Sakura már elengedték egymást, most inkább azzal voltak elfoglalva, hogy egymás tekintetéből olvassanak. 
- Mi a baj Tenten? – kérdezte Hinata.
- Gyere – intett a kezével a lány, minek hatására Hinata követte az ebédlő sarkába. – Figyu, lehet, hogy csak képzelődtem, de az előbb láttam egy vörös hajzuhatagot.
Hinata értetlenkedve nézett rá.
- És? Biztos egy csomó ember szaladgál vörös hajjal – vont vállat, és el akart indulni, de barátnője megállította.
- Az lehet, de ez a hajzat nagyon ismerős volt. A színe alapján, mert olyan egyedi – győzködte Hinatát Tenten. 
- Miért, szerinted ki volt az? – fonta karba a kezét Hinata.
- Karin – mondta alig hallhatóan. Hinatanak elkerekedtek a szemei.
- Ez hülyeség, mit keresne ő itt? 
- Épp ez az, amit nem tudok. De arra is kíváncsi lennék, hogy hogyan került ide? – nézett körül Tenten. – És kivel, és miért?
- Szólni kéne a többieknek – indult el Hinata, de a barna hajú lány ismét megállította.
- Nem! Ez nem biztos, mondtam, hogy lehet, hogy csak képzelődtem. Nézd meg milyen boldogok. Szerintem ez most nem lenne jó ötlet. Legfeljebb a csajoknak, kivéve persze Sakurat, de akkor se – suttogta ingerülten, mire Hinata bólintott, majd visszamentek a többiekhez, akik időközben egy asztalnál ettek. A két lány leült az asztalhoz, és bekapcsolódtak a beszélgetésbe.
- Hogy-hogy itt vagy Sakura? – kérdezte Temari.
- Amikor elmentetek, elhatároztam, hogy utánatok jövök. Azt az egy évet nem barnám ki – mosolyodott el Sakura. 
- Jól tetted, nem akartam már látni Sasuke bánatos fejét – vigyorgott Naruto.
- Naruto, ezt már mondtad – nevetett fel Hinata. Naruto rávigyorgott, majd egy hosszú csókot nyomott a lány ajkaira. 


Mikor végeztek a reggelivel, kimentek az épületből, s a szemben lévő padokat foglalták el. 
- Tök rossz, hogy külön kollégiumokban vagyunk – sóhajtott Hinata.
- De te legalább tudod, hogy ki a szobatársad – mondta neki Ino.
- Melyik a te szobád? – kérdezte Sakura.
- A 203-as – jött a válasz, mire Sakura arcára egy hatalmas vigyor ült ki.
- Akkor most már tudod – nevetett. Ino kérdőn pillantott rá, majd látta, hogy Sakura kivette a zsebéből a kártyát, amire egy nagy 203-as szám volt festve. 
- Te vagy a szobatársam? – kérdezte megrökönyödve a szőke, mire Sakura boldogan bólogatni kezdett. A szőke lány azonnal a nyakába vetette magát.
- Én még nem tudom – támasztotta meg a vállát Temari. 
- Majd csak megtudod – vont vállat Gaara. – Hé, ott van Kankuro.
Mindenki odanézett, és egyből megpillantották a középső Sabaku no testvért, aki vigyorgó arcával, integetve közeledett felé. 
- Sziasztok! – fékezett le hirtelen. 
- Szia Kankuro – köszönt Hinata. – Ő itt Hawaii-ról a barátnőnk, Sakura Haruno.
- Szia – üdvözölte Sakura.
- Te vagy az a lány, aki miatt Sasuke olyan, mint egy letört faág? – kérdezte érdeklődve.
- Letört faág? – hüledezett Sasuke. – Mi van, költő lettél? Különben sem vagyok letörve, most épp boldog vagyok.
Sakurat átölelte és rávigyorgott a megszeppent fiúra. 
- Igen, egyébként verseket írok – tette karba a kezét Kankuro. 
- Verseket? – vonta fel egyik szemöldökét Temari, és méregetni kezdte öccsét. Kankuro büszkén kihúzta magát, s szaporán bólogatni kezdett. Zsebéből előhalászott egy papírdarabot, és odanyújtotta nővérének. Temari érdeklődve vette át a lapot.


„Szerelmed átitat, kedvem nem szeged,
Szemem fáradtan hunyom,
Ki vagy te?”



- Ez neked vers? – kérdezte Gaara. Kankuro kérdő tekintettel meredt rá, majd visszavette a lapot. 
- Valami bajod van vele? – kérdezte. 
- Már ne is haragudj, de még csak nem is rímel – mondta neki Tenten. Kankuro megrántotta a vállát, és leült a padra. 
- Szerintem van benne egy kicsi rím – vette ki a fiú zsebéből a lapot Naruto. 
- Ja, a szeged és a te rímel – mondta Kankuro. Barátai csak megrántották a vállukat, miszerint őket nem érdekli. 
- Lassan kezdődik az első óra – állt fel Ino. – Menni kéne nem?
A többiek bólintottak, és ők is felálltak. 
- Mi az első órátok? – kérdezte Shikamaru.
- Rajz – felelte Sakura. 
- Nekünk tesi – mondta Sasuke. – Sok szerencsét!
Sasuke elindult, és intett a többieknek, hogy ők is jöjjenek. Immáron együtt mentek a szomszéd épületbe, ami nevezetesen a Konoha High School volt. Beléptek a nagykapun és egyenesen a termeikbe vették az irányt. Az első emelten csókkal váltak el egymástól a párok. Mindkét csoport a saját termébe igyekezett.


Fiúknál… 


Narutoék egy kicsit elkéstek, de mázlijukra nem voltak újak. Beléptek a terembe, s amint megakadt a szemük az új diákon megtorpantak, ami következtében Kankuro a földön kötött ki, ugyanis ő volt hátul. Az új fiú vigyorogva fordult feléjük.
- Ez… nem… lehet… igaz –dadogta Naruto. 
- Sasori? – lépett közelebb Sasuke. Sasori bólintott, s egész testével a hat fiú felé fordult. Semmit sem változott. Ugyanazok a barnás szemek, a vörös hajjal, s a kidolgozott felsőtesttel, amit a pólón keresztül is látni lehetett. 
- Hogy a francba kerülsz te ide? – förmedt rá Neji.
- Hé, fiúk, nyugi – szólt rájuk Gai, a tesitanár. – Nem illik így viselkedni az új osztálytársatokkal. De, amint látom, ismeritek egymást. 
- Ja, és nem vagyunk épp puszi pajtások – sziszegte Gaara. – Első találkozásunkból kórház lett. 
Gai nagy szemeket meresztett a fiúkra, majd leintette őket, hogy üljenek le. Naruto Sasuke mellé, Neji Shikamaru mellé, Gaara pedig Kankuro mellett foglalt helyet. Sasori egy üres padba ült, távol a hat fiútól, de továbbra is gyilkos pillantásokkal meredtek egymásra.
- Hogy kerül ez ide? – kérdezte Naruto.
- Nem tudom, de nem éri meg a holnapot, ha egy újjal is hozzáér Sakurahoz. Mert van egy olyan érzésem, hogy őmiatta van itt – mondta Sasuke, le sem véve a szemét a vörösről.
- De hát, eddig nem jött utána, most miért tenné? – kérdezte értetlenkedve a szőke.
- Mert vetélytársa talált – jött a válasz. Naruto most Sasorira pillantott, aki az órarendjét vizslatta. Gai odaért a fiúkhoz és odaadta nekik az órarendet. 
- Következő órátok Kakashi-sensei-el lesz, majd ott mindent megbeszéltek – suttogta oda a fiúknak. – A mai óra, nem lesz konkrét tesi, kicsit pihenjetek.
Ezt már hangosabban mondta, az egész osztályhoz szólva. 
- Miért pont ő? – sziszegte Neji.
- Ez kellemetlen – sóhajtott Shikamaru, egyetértését adva a Hyuuga fiúnak. 
- Ki ez a srác? – kérdezte Kankuro Gaaratól.
- Hawaii-on találkoztunk vele, odáig van Sakuraért. De ő folyton kikosarazta. Sasukeval verekedtek is, egy egész katonai arzenál kellett hozzá, hogy szétválasszuk őket. Aztán Sakura is behúzott neki egyet – magyarázta Gaara, mire Kankuro felnevetett.
- Akkor gondolom megérdemelte – mondta, és Gaara bólintott. Az óra további része csendben telt el, a fiúk gyűlölködve fixírozták egymást, az osztály többi része csak beszélgetett. 


Lányoknál…


Az öt lány végig futotta a folyosókat. Mikor megtalálták a rajztermet, szó szerint beestek. Az osztály ijedten pattant fel, s nézték a jövevényeket. 
- Á, itt a harmadik új diák – mosolygott Kurenai, a rajztanár. 
- Harmadik? – állt fel nyögve Temari. Kurenai kihúzta Sakurat és a másik lány mellé állította. Temari, Tenten, Hinata és Ino elfoglalták helyüket és leültek. 
- Ő csak egy? – mutatott Tenten, a Sakura mellett álló lányra.
- Igen, tudom, a harmadik nemsokára jön – mosolygott Kurenai. – Szóval, ő itt Sakura Haruno, ő pedig Matsuri. 
Inoék jó alaposan szemügyre vették Matsurit.
- Nem néz ki vészesnek – vont vállat Ino. Barátnői bólintottak, majd kinyílt az ajtó. Sakura azonnal eltátotta a száját, barátnői ijedten pislogtak rá.
- Ez… nem… lehet… igaz – nyögte ki a szavakat. 
- Ki lehet az? – suttogta oda Tentennek Temari, aki mellett Hinata ült, ő pedig mögöttük. A két lány előtt Ino ült, mellette pedig Sakura foglal majd helyet. Tenten megrántotta a vállát, bár sejtette, de félt az igazságtól. Ekkor egy vörös hajzuhatag lépett be a terembe, olyan, amilyet maga Tenten pillantott meg. Sakura végtagjai megmerevedtek, döbbenten figyelték a vörös lányt. Barna szemei gúnyosan csillogtak fekete keretes szemüvege alól. 
- Ka… Karin? – döbbent le Ino. Karin elégedetten elmosolyodott, mikor meglátta a lányok arckifejezését.
- Ezt nem hiszem el – suttogta Hinata. Itt állt előttük az a lány, akit Hawaii-on ismertek meg, de egyáltalán nem a jó oldalát. Mit kereshet itt? Ez a mondat száguldott az agyukban.
- Gyerekek, ő itt Karin, de látom, már van, aki ismeri – itt sokatmondóan pillantott Inoékra Kurenai. 
Az öt lány nem mozdult, nem beszélt. Dermedten, de ugyanakkor dühösen meredtek Karinra, aki csak elégedetten tette kezeit csípőre, s mosolygott. 
- Matsuri, kérlek, ülj le Temari mellé, Karin, te pedig Tayuya mellé. Sakura, gondolom te Ino mellé fogsz ülni – nézett Sakurara Kurenai, aki alig láthatóan bólintott. – Helyes. 
Sakura bágyadtan indult el kijelölt helye felé, gyilkos tekintetét Karinra függesztve. 
- Van egy kis meglepetésem még a számodra – tátogta. 
- Még egy meglepetés? Túl sok ez már így – mondta Ino, mikor Sakura leült mellé. Ezek szerint ő is látta, hogy mit tátogott Karin. Ez nekem már sok, gondolta Hinata. Túl sok volt már a meglepetésekből. 


A rajzóra eseménytelenül telt el. Leszámítva azt, hogy Sakuraék és Karin folyamatosan gyilkoló pillantásokkal bombázták egymást. 
- Ezt nem hiszem el, hogy a rákban kerül ide? – sziszegte dühösen Temari. 
- Nem tudom, de az agyamra megy azzal a vörös hajjal – szólalt meg Tenten is. Ceruzáikat erősen nyomták bele a papírba, aminek következtében Ino ceruzája el is tört. 
- A francba – szitkozódott. A ceruza darabjait elhajította, és újat vett elő.
- Megkérhetném Yamanaka kisasszony, hogy a ceruzáját vegye fel, és dobja ki? – kérdezte Kurenai. Ino dühösen bólintott, majd az elhajított ceruza darabkák kereséseire indult. Karin gúnyosan felkacagott. Ino elkezdett trappolni felé, majd hajánál megfogva kicibálta és gyilkos pillantással kezdte méregetni.
- Na, idefigyelj te kis kurva – kezdte el.
- INO – kiáltott rá Kurenai. – Jó lenne, ha a konfliktusaitokat a szünetben intéznétek el, de jobb lenne az iskolán kívül. 
Ino nem vette le a szemét Karinról, de aztán elengedte, s a helyére viharzott. 
- Szép volt – nyújtotta Temari a kezét, mire Ino belecsapott. 
Ekkor megszólalt az óra végét jelző csengő. Az öt lány felállt.
- Ne hívjuk Matsurit is? – kérdezte Temari. Barátnői bólintottak, majd visszafordultak, a magányosan ülő Matsuri felé. 
- Szia Matsuri, nincs kedved velünk lógni? – kérdezte Ino. 
- De, szívesen – állt fel mosolyogva a barna, és a lányok társaságában elhagyták az osztálytermet, majd a sulit is. 
- Irány az ebédlő – nyújtotta ki karjait Tenten. 
- Éhes vagy? – kérdezte Hinata. 
- Az ebédlőben nem csak enni lehet – oktatta ki a barna hajú lány a Hyuugat. Hinata megrántotta a vállát, majd az ebédlő felé vették az irányt. 


Tesiórán a fiúknál…


Gai épp a tanári asztalon ült, és figyelte az osztályt. 
- Gai-sensei! Mikor lesz normális tesink? Futni akarok, szekrényt ugrani, kötelet mászni – állt fel egy bili frizurájú fiú, és helyben kezdett futni. Naruto a homlokára csapott, míg barátai csak fejet csóváltak. 
- Ez kellemetlen – fűzte hozzá Shikamaru. 
- Akárcsak Sasori – morogta Sasuke. 
- Szerintem jobb nem foglalkozni vele – vont vállat Neji.
- Te könnyen beszélsz, nem a te csajod a tét – morogta Gaara. – Szegény Sasukenak rossz most. 
Sasuke halványan bólintott, Neji pedig bíztatóan megveregette a vállát. Sasori ismét gúnyosan rájuk pillantott. Naruto felmutatta a balkezét, és kinyújtotta középső ujját. Sasori elmosolyodott, majd ő is megismételte azt a mozdulatot. 
- Chö… - fintorodott el Sasuke. – Még újat sem tud mutatni. 
Naruto dühösen méregette Sasorit, majd az órára pillantott. Nem is kellett volna ránéznie, ugyanis a csöngő megszólalt. A hat fiú egyszerre állt föl, és indultak el cuccaikkal az ebédlő felé. 
- Kíváncsi vagyok, hogy mit fognak szólni a lányok – sóhajtott Gaara.
- Biztos kiakadnak – vont vállat Kankuro. – Csak én nem ismerem, szóval ebbe nem szólok bele. 
Mikor elértek az ebédlőhöz, beléptek, s egyből megpillantották a lányokat.
- Sziasztok – mentek oda hozzájuk.
- Sziasztok – köszöntek a lányok. A fiúk levágták magukat a székekre és érdeklődve pillantottak Matsurira.
- Ja, őt itt Matsuri, új osztálytárs, tök jó fej – mutatta be őt Ino. 
- Szia, a nevem Naruto – nyújtotta a kezét Naruto, mire Matsuri is kinyújtotta, s kezet fogtak. 
- A nevem Shikamaru – ismételte meg az Uzumaki mozdulatát Shikamaru. Matsuri biccentett felé.
- Sasuke vagyok – nyújtott kezet Sasuke. 
- Kankuro – vigyorgott a barna hajú. Matsuri rámosolygott, majd tovább hanyatlott a tekintete Gaara.
- Szia Matsuri, a nevem Gaara – mosolyodott el. A lány is elmosolyodott, és kezet rázott Gaaraval. 
- Ha már az újaknál tartunk, nem fogjátok elhinni, hogy ki jött még hozzánk – szólalt meg Tenten. 
- Hát, né már semmin sem lepődök meg – sóhajtott Sasuke. 
- Ezt meg, hogy érted? – kérdezte Sakura. 
- Hozzánk is jött egy új fiú – csúszott közelebb Neji.
- Ja – csatlakozott Kankuro is.
- Kellemetlen, de Sasori – vont vállat Shikamaru. A várt hatás nem maradt el. A lányok tátott szájjal néztek a fiúkra.
- Ez fura – tért magához Hinata.
- Hogy-hogy? – nézett rá kérdően Neji.
- Mert hozzánk Karin jött – ült közelebb Sakura.
- HOGY MI? – akadtak ki egyszerre. Ino mereven bólogatott, majd az ajtó felé mutatott. Barátai egyből odanéztek. 
- Ezek ők – morogta Sasuke. Karin és Sasori léptek be a terembe, s egyből kiszúrták a kis társaságot, akik őket bámulták. A két vörös átvágott a termen, gonosz pillantást vetve Sasukeék felé. 
- Ekkora taplót – sziszegte Temari. 
- Ne is foglalkozzunk velük – fordult el Neji. 
- Te mindig ezt mondod. Ez kellemetlen – sóhajtott Shikamaru. 
- Most mi legyen? Ezek felbolygatják az egész életünket – fordult Ino a barátaihoz. Nem kapott választ, csak néhány tehetetlen fintort és vállrándítást. 
- Ez kelle… - kezdte Shikamaru, de Temari közbeszólt.
- …metlen – fejezte be. Shikamaru elmosolyodott, majd közelebb húzta magához a lányt, és megcsókolta. 
- Mond el az elméletedet, Sasuke – szólalt meg Naruto.
- Milyen elméletet? – kérdezte Matsuri. – Bocsi, bár nem tudom, hogy miről van itt szó, de azt látom, hogy nem bírjátok őket, és meg akartok szabadulni tőlük. 
Barátai bólintottak. Mindenki kíváncsian nézett Narutora és Sasukera.
- Hát, szerintem Sakura után jöttek – mondta végül az Uchiha. Sakura egyből felkapta a fejét, míg a többiek értetlenkedő pillantásokat váltottak. 
- Ezt meg, hogy érted? – kérdezte Hinata. 
- Hát, tesiórán arról dumáltunk, hogy valószínűleg Sakura miatt jött vissza. Csak Karin rejtély még – gondolkodott el Sasuke, mire barátai döbbenten néztek össze.
- Miből gondolod, hogy miattam jött ide? – tette fel a kérdést Sakura. 
- Totál beléd van esve. Lehet, hogy el akar szakítani minket egymástól – fogta meg a lány kezét a fekete. Sakura megrázta a fejét, és egy forró csókot nyomott Sasuke ajkaira.
- Nem fognak – suttogta. Az Uchiha elmosolyodott, majd most ő csókolta meg a lányt.



- Apám, ez így nehéz lesz, hogyha ezek itt falják egymást – mondta Sasori. Karin csak lenézően pillantott rá.
- Ne legyél már ennyire pesszimista! – förmedt rá, majd az újságja fölé hajolt. – Valamit csak ki kell találnunk, hogy ezeket ketten szétválasszuk. 
- Oké, hidd el, nálam jobban senki sem szeretne megszabadulni attól az ocsmány féregtől – sziszegte Sasori.
- Ne hívd így Sasuket – visította halkan. 
- Apám, tőled még akkor is megfájdul a fejem, ha suttogsz – sóhajtott a vörös. Karin csak dühösen kinyújtotta a nyelvét, majd az újságba temetkezett. 
- Hm… - gondolkodott el.
- Mi az? Van valami ötleted? – kérdezte Sasori. Karin felpillantott rá.
- Le kéne itatni – nevetett. 
- Ugyan már! És akkor letepered? – gúnyolódott. 
- Hülye, nem vagyok kurva – sziszegte felé, barna szemei villámokat szórtak a fiú felé. – Akkor nincs ötletem. Majd lesz.
Sasori csak vállat vont, majd tovább kortyolgatta üdítőjét, amit nem rég vett. 



- Jól van szerelmes pár, ideje egy kicsit gondolkodni – választotta őket szét Tenten. – Ötlet?
- Nincs – ásított Shikamaru.
- Tudom drágám, neked sosincs ötleted – mosolygott Temari. Hinata felnevetett. 
- Hát, szerintem jobb lesz, ha csak odafigyelünk, mert ha tényleg az a cél, akkor bármikor, bármilyen pillanatot kihasználhat – okoskodott Naruto.
- Zseni vagy – gúnyolódott Sasuke.
- Tudom – vigyorgott Naruto. Hinata ismét felnevetett, majd megcsókolta kedvesét. 
- Na, már ezek is kezdik – csóválta meg a fejét Tenten. De ekkor puha ajkakat érzett a száján. Neji odahajolt, és megcsókolta a lányt. Tenten átkarolta a fiú vállát, ezzel mélyítve a csókot. 
- Na, és nekünk beszél – mondta egyszerre Sasuke, Naruto, Sakura, Hinata, Shikamaru és Temari. 
- És mi? – súgta Gaara Ino fülébe. A lány elmosolyodott, majd hátra fordult és megcsókolta Gaarat. Két karjával átkarolta a vörös nyakát, ő pedig Ino derekára helyezte a kezét. 
- Na, már ezek is – mosolygott Kankuro, miközben Matsuri, csak féltékenyen figyelte Inot. 
A párosok eltávolodtak egymástól, majd felálltak, és ismét az iskola felé vették útjukat. 


Szerencséjükre ma csak három óra volt megtartva, ezért még csak két órát kellett a suliban szenvedniük. Abból a három órából egy, vagyis a most következő óra volt az, ahol a fiúk és a lányok össze voltak vonva. Most épp osztályfőnöki óra jött, ezért a saját termükbe mentek, ami az első emeleten volt. Megszólalt a csengő, jelezve a diákoknak, hogy ideje elfoglalniuk ezer éves padjaikat, és jót aludni; azaz figyelne az órán. A népes társaság pont a tanár előtt lépett be a terembe, s elfoglalták helyeiket. A felállás, vagyis a leülés a következő volt: NarutoxHinata, SasukexSakura, ShikamaruxTemari, GaaraxIno, NejixTenten, KankuroxMatsuri. Ez a hat páros elfoglalta az ablakfelőli padsort, és egyből dumálni kezdtek. Ekkor lépett be Karin és Sasori. Hűvös pillantást mértek a Narutoék felé, majd elfoglalták az ajtófelőli padsor utolsó asztalát. 
- Kíváncsi vagyok, hogy miről folyhat a duma – jegyezte meg Gaara, mikor megpillantotta, hogy Karin és Sasori összedugják a fejüket. Mereven figyelték őket egy darabig, majd ismét egymás felé fordultak. 
- Na, mit csinálunk suli után? – kérdezte Ino. 
- Hát, én szívesen pihennék egy kicsit – jegyezte meg Tenten. Ino rosszallóan elfintorodott, majd a többiekhez fordult. 
- Na, ötlet? – kérdezte ismét. 
- Én megyek vissza a kollégiumba aludni – nyújtózkodott Hinata.
- Ja, én is ezt terveztem – csatlakozott Shikamaru. Ino össze-vissza kapkodta a fejét két barátja között, majd lemondóan sóhajtott.
- Én Hinataval tartok – vigyorodott el Naruto, és átkarolta a Hyuuga vállát. 
- Aztán nehogy valami kárt tegyél benne – emelte fel a mutatóujját Neji, és villámló szemekkel Narutora nézett.
- Hülye, nem hiszem, hogy le fognak feküdni – ordította el magát Tenten.
- TENTEN – kiáltottak rá a barátai. Tenten zavartan nevetni kezdett, mikor körül nézett a teremben, és azt kellett észrevennie, hogy mindenki őket nézi. Valakinek megállt a kezében a ceruza, mások csak szimplán tátott szájjal néztek, valaki a dühtől fortyogott. 
- Ööö… Épp egy darabot próbáltunk, senki sem fog lefeküdni senkivel, csak vicc volt az egész, nem történt semmi – nevetett zavartan. A teremre néma csend borult, majd mindenki egyszerre kezdett hangos sustorgásba kezdeni. Tenten leült, majd várta a halálos ítéletet.
- Szép volt Tenten – vetett rá szúrós pillantást Hinata. 
- Bocsi – hajtotta le a fejét a lány. Sakura vigasztalásképpen megveregette a vállát.
- Nyugi, remélem nem hitték el – nevetett fel. – Azt se tudják, hogy kiről van szó. 
Tenten felsóhajtott, majd megölelte a Harunot. 
- Hé, ő az én csajom – választotta el őket Neji és Sasuke. A Hyuuga Tentent húzta az ölébe és lehelt forró csókot ajkaira, az Uchiha pedig Sakurat. 
- És ha átmennék valakihez és társasoznánk? – vetette fel az ötletet Kankuro.
- Társas? – fintorgott Neji. Kankuro bólintott. 
- Mégis milyen társasra gondolsz? – kérdezte Temari. – Mert csak neked lehetnek ilyen hülye ötleteid. 
Itt elmosolyodott, majd érdeklődve figyelte öccsét. 
- Hát… - Kankuro zavartan megveregette a tarkóját. – Nem tudom, van egy játékom, Jungle Speed-nek hívják, tök baró játék, csak az a baj, hogy itt a nők elég agresszívek. 
- Mer? – kérdezte Naruto.
- Abban a játékban egy fa akármi van, és azt kell elkapdosni gyorsan – magyarázta Kankuro. – És, ha a lányok nyúlnak érte, tuti kórház lesz belőle.
- Éljen, akkor játszunk azzal – ugrándozott Ino. A többiek fején megjelent egy kövér vízcsepp. 
- Hát, szerintem jó ötlet – vont vállat Matsuri és Sakura. Sok bólintás következett, majd előrefordultak, ugyanis belépett az osztályfőnök, nevezetesen Kakashi. 
- Sziasztok, gyerekek, remélem jól telt a nyaratok – mosolyodott el. Az osztály bólintott, Naruték pedig csak szaporán bólogattak. 
- Akar valaki mesélni? – kérdezte Kakashi. Naruto egyből jelentkezett. Kakashi intett neki, hogy kezdheti.
- Ajaj – csóválta meg a fejét Sasuke, mire Sakura kérdőn pillantott rá. – Naruto meséje óra végéig eltart majd. 
Sakura csak elmosolyodott, majd tekintetét Narutora emelte. 
- Az egész úgy kezdődött, hogy Ino kitalálta, hogy menjünk el Hawaii-ra, a tokiói barátnőjéhez. Mi ezt tök szuper ötletnek találtuk, ezért hazaspuriztunk, bepakoltuk a cuccainkat, és mentünk a reptérre. Tök izgi volt, még sosem ültünk repülőn, és juhé!
- Csak a magad nevében beszélj – szólt közbe unottan Ino. Naruto egy szúrós pillantást küldött felé, majd folytatta beszámolóját.
- A legrosszabb az egészben, hogy mutogat is hozzá – kocogtatta meg Sakura vállát Temari. Sakura elmosolyodott, hisz ő is látta, hogy Naruto a repülő repülését mutatja. Sasuke csak a fejét fogta, Shikamaru aludt, Ino a könyvét olvasgatta, Matsuriék pedig hallgatták a szőke beszámolóját, hisz ők nem voltak ott, nem láthatták őket. 
- Aztán a repülőn megtudtunk, hogy Ino tokiói barátnője Sakura, aztán Sasuket is cukkoltuk… - folytatta tovább.
- Ezt kihagyhattad volna – morogta az említett. 
- Nocsak, miket tudok meg – nevetett fel Sakura. 
- Folytasd Naruto – szólalt meg Hinata, mikor észrevette, hogy Naruto csak vigyorogva figyeli Sasuket. Egyből észbekapott, kihúzta magát, és folytatta. 
- Oké, az unalmas részeket átugorva, leszálltunk Hawaii-on, és a part felé mentünk, mert Sakura állítólag ott volt. Mi ott megálltunk, és láttuk Sakurat szörfözni. Baromira jól csinálta, csak néztünk, tök jó volt, aztán kijött a partra, ott Sasorival beszélgettek, meg persze puszi is volt, meg minden…
Naruto ezeket gondolatlanul mondta, nem is törődve azzal, hogy egyesek jó nagy szemeket meresztgetnek, mások kuncognak, megint mások pedig ölni képes szemekkel néztek az Uzumakira. Sakura is közéjük tartozott. Felállt, és egy hatalmasat kevert le Narutonak. A szőke nem zavartatta magát, folytatta történetét egy púppal a fején. 
- Hol is tartottam? – kezdett el gondolkozni. Kakashi figyelemmel kísérte mozdulatait. Sasori és Karin is figyelték a fiút, hisz kíváncsiak voltak a részletekre, hátha találnak valamiféle gyenge pontot. Erre a célra Naruto kiváló eszköz volt, hisz az látva az előbbi esetet, bármit kikotyog. 
- Ja, ott tartottam, hogy a házban voltunk… - folytatta, de néhány mormolást halott maga mögül.
- Naruto, épp ott tartasz, hogy közeledek a cuccomhoz – nézett fel rá Sakura. A szőke zavartan megvakargatta a tarkóját, majd folytatta.
- Ja, oké, szóval, Sakura ment a cuccához, Ino felhívta, dumáltak, aztán ránk nézett, felénk szaladt, bemutatkoztunk egymásnak, hát ezek voltak az unalmas részek. Utána hazamentünk. Eszméletlen nyaralója van, tök szép, vagy százemeletes, kétezer szobával, mindegyikben van ötmillió franciaágy, hatszázezer fürdő, és tök jó – lelkendezett az Uzumaki. Barátaik a homlokukhoz csaptak.
- Naruto – kezdte higgadtan Temari. - Csak háromemeletes, öt szoba van, mindegyikben egy franciaágy, és egy fürdő szoba.
Naruto csak megrántotta a vállát, majd ismét csillogó szemekkel, Kakashi felé fordult. 
- Sakura elment vásárolni, mi addig megbeszéltük, hogy ki, kivel lesz egy szobában, aztán Tenten azt mondta, hogy üvegezzünk, de a többiek nem akartak, mindenféle okokat felhoztak, tehát nem üvegeztünk, helyette elmentünk kajakozni egy sziklához, ott bemásztunk, majd felmásztunk, aztán megnéztük a naplementét. Ino lecseszett, amiért nem hagytam, hogy Sasuke és Sakura megcsókolják egymást, aztán meg lementünk a partra, megnéztük, ahogy Sakura gyakorol, mert másnap volt valami verseny. Arra nem gyakorolt, ezért most pótolta be – magyarázta felettébb vígan. Kakashi csak bólogatott, Kankuro és Matsuri nagy szemeket meresztgettek. 
- Ezekre még emlékszik? – kérdezte Matsuri döbbenten.
- Ezekre még én is – mosolygott rá Gaara. A lány döbbenten nézett rá, majd ő is elmosolyodott. 
- Ezután jött másnap. Elindultunk a versenyre, de találkoztunk Tsunade nagyival, Sakura edzőjével, aztán Karinnal is találkoztunk, hát, nem volt épp kellemes beszélgetés – mondta nevetve. – Aztán többiek versenyeztek, mi sok sikert kívántunk Sakuranak, megölelt minket, Sasuket hosszabb ideig, és ment a vízhez. 
Ino itt felkapta a fejét, és döbbenten nézett Narutora. Tehát nem csak nekem tűnt fel?, gondolta magában. Sakura a dühkitörés környékén volt, balkezét az asztalra rakta, a másikat pedig maga elé emelte, ökölbe szorította.
- Naruto. Ha még egy szót szólsz, én, kicsinállak – préselte ki összeszorított fogai között. Naruto egy hatalmasat nyelt, majd ismét Kakashi felé fordult.
- Oké, szóval, ott beszélgetett Sasorival, aztán kiúszott a vízre, és szörfözni kezdett – mesélte tovább. – Tök jó volt, de aztán…
Itt elakadt és ránézett Sakurara. A lány fejét lehajtotta, és megszorította a vállát. Barátnői aggódó tekintettel néztek rá, Kakashi pedig kérdőn. 
- Mi történt ezután? – kérdezte. Nocsak, most persze érdekli, gondolta Temari. 
- Megtámadta egy cápa – szólalt meg Karin. Mindenki ránézett.
- Honnan tudod? – kérdezte Kakashi. 
- Én is ott voltam, mint mondta. Láttam – magyarázta a vörös. Kakashi mindent értően bólintott. Narutoékra tekintett, és várta a folytatást- Sakura gyilkoló szemekkel nézett Karinra.
- Az én gyönyörű Sakuramat megtámadta egy cápa? – kapta kezeit a szája elé Lee. A Haruno felvont szemöldökkel meredt a fiúra.
- Sakura, ő itt Rock Lee, nem kell foglalkozni vele, nem normális – mutatta be Sasuke Lee-t. Sakura elnevette magát, Lee feje viszont pipacspiros lett a dühtől. 
- Hogy mit mondtál Uchiha? – állt fel, mutatóujját Sasukera szegezve.
- Jól hallottad – vetette oda neki az Uchiha. Lee dühösen leült, keresztbe font karokkal a táblára meredve.
- Lee pajtás, még reggel van, ezért nem verekszel? – veregette meg a vállát a padtársa, egy duci fiú. Lee dacosan felállt.
- Nem. Én bármikor képes vagyok megverni Sasuke Uchihát, hogy enyém legyen szeretett Sakuram szíve – húzta ki magát. Sakura csak megütközve nézett a fiúra.
- Köszönöm Lee, ez nagyon kedves, de Sasuke nem akar nekem ártani, pontosabban inkább ő véd meg mindentől és mindenkitől, igaz? – nézett a fiúra. Sasuke mosolyogva bólintott, és diadalittasan rávigyorgott Leere. 
- Ti-ti-ti együtt va-vagytok? – nézett rájuk megütközve. A két fiatal bólintott. Ez a hátul ülő két vörös figyelmét sem kerülte el, pedig ők tudták, hogy ők ketten együtt vannak, de mégsem örültek neki, bár ez nem volt meglepő. Lee letörten ült le a helyére, a csalódottság könnyeit hullajtva. 
- Chouji, ez nem lehet igaz – sírta a mellette ülő fiúnak. Chouji vigasztalóan veregette barátja hátát, közben pedig motyogott neki. Kakashi ismét intett Narutonak, hogy folytassa. A fiú rápillantott Sakura, aki csak bólintott.
- Szóval, Sakurat megtámadta egy cápa. A vállát harapta meg, sok vért vesztett, később kórházba kellett mennie. Előtte persze sikítozás volt a parton, kiáltások, Tsunade nagyi letámadta a versenyfelelősöket, mert neki azt mondták, hogy ez a hely cápamentes. Sasuke beúszott Sakuraért és kihúzta. Jöttek a mentők, Sakurat berakták a kocsiba és elvitték. A lányok sírtak, mindenki le volt döbbenve. Mi Sakura után mentünk és vártunk a folyosón. Megjelent Sasori, elkezdtünk veszekedni, satöbbi. A veszekedés később a kórház előtt is ment, verekedés lett belőle, két izomagy őr is kevés volt hozzá, hogy szétválasszuk őket. Aztán kórház lett belőle. Sakura lecseszte Sasuket, aztán Sasorit is, pofon, dirr, durr… - magyarázta, s a „dirr-durr”-nál a levegőbe bokszolt. Kakashi felváltva tekingetett Narutora, Sasukera és Sasorira. A két utóbbi csak komoran ült, karba tett karokkal, a semmibe meredve. Kakashi csak sóhajtott egyet.
- Úgy látom az idei osztályközösség nem lesz épp kimagasló – csóválta meg a fejét. – Folytasd.
Naruto ijedten nézett az osztályfőnökére, majd bólintott. 
- Happy End. Hát, szerintem ennyi, most nem jut semmi se az eszembe – vont vállat. Kakashi bólintott, majd felállt, amikor kicsöngettek. 
- Úgy tudom már megkaptátok az órarendeteket. A többit holnap beszéljük meg – szólalt meg. – Addig is, szeretném, ha nem lenne verekedés az osztályban.
Itt sokatmondóan Sasukera és Sasorira emelte fekete szemei, majd elhagyta a termet. 
- Nem tudom, hogy meddig fogjuk bírni. Kísért a vágy, hogy laposra verhesselek – sétált el az Uchiha mellett Sasori. Sasuke gyűlölködve pillantott utána, majd egyből ellágyult a tekintete, amikor két kar fonódott a derekára.
- Hagyjad – suttogta Sakura. A fiú megfordult és lágy csókot lehelt a lány ajkaira.
- Kimegyek a mosdóba – ment el mellette Sakura és kiment a teremből.
- Milyen óra jön? – kérdezte Shikamaru.
- Nekünk matek – nézett az órarendjére Kankuro.
- Nekünk biosz – sóhajtott fel Tenten. Leültek az asztalokra és beszélgetni kezdtek. 


Sakura barangolva kereste a női mosdót. Befordult az egyik folyosóra, és hirtelen nekiment valakinek.
- Bocsánat – mondta. 
- Semmi baj – hallatszott egy hang. Sakura ijedten kapta fel a fejét.
- Sasori – sziszegte.
- Szia, édes – lépett közelebb a lányhoz. 
- Hagyjál – húzódott el Sakura. Sasorit nem tudta megállítani, a szemében ott volt az elszántság, nem volt hajlandó elengedni a lányt. Egyre közelebb lépdelt hozzá, addig, mígnem Sakura neki nem ütközött a falnak. 
- Mit akarsz? – jött az első kérdés a lánytól. Sasori elmosolyodott, és még közelebb lépett Sakurahoz. Egész testével neki nyomódott, arcukat néhány centi választotta el. 
- Engedj el – mondta határozottan Sakura. 
- Enyém vagy. Nem lehetsz az övé. Én csak jót akarok neked – suttogta, majd lágyan megcsókolta a lányt. Sakura nem csókolt vissza, teljesen eluralkodott rajta a döbbenet. Még sosem csókolt ilyen gyengéden, futott át az agyán. De megrázta a fejét, és ellökte magától Sasorit. Sírva elrohant, keresve azt a termet, ahol most lesz órája. Sasori lehajtott fejjel sétált el a másik irányba. Összezavarodott, gondolta. 
- Talán sikerülhet. Szeretlek Sakura Haruno – suttogta a levegőbe.